Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Simon László: Középkori vaseszközök Nagykőrösről

foltok mutatkoztak. A falu nagyobbik, nyugati részén a házfoltok rendszertelen csoportokban kerültek* elő, közöttük a házaknál lényegesen nagyobb számban konmos-faszenes tűzhelynyomok látszottak. A két településrészt egy mélyedés választja el egymástól. A környékre vonatkozó különféle okleveles adatok szerint ez a település a Nana ispán 1266. évi végrendeletében szereplő Legen (másutt Legend vagy Lekend) nevű birtokkal azonosítható, amely egy 1328. évi forrás szerint Репс (ismét másutt Pentz, Penche, Pencher) elnevezésre változott.

9 A falu és lakói minden bizonnyal a tatárjárás áldozatai lettek. Erre utal a feltárt objektumokban észlelhető vastag kormos-hamus réteg s a nagy menynyiségű leletanyag is, köztük a szakmai körökben nagy vitát kiváltó aranyozott bronz körmeneti kereszt is.

10 Az alábbi tárgyak nagyobb része szórvány, a többi a 2. házban ill. a templom omladékai között került elő. A település nyugati részén — a Balanyi B. által örhalomnak nevezett lelőhelyen — talált leletek: 8. Rövid kasza pengéjének töredéke. H = 20,5 cm, legnagyobb Sz = 4,3 cm, a fok V = 0,3 cm. Ltsz.: 72.1.213. (3. kép 1.) 9. Zárnyelv. Enyhén íves keresztmetszetű vaspánt egy 2,2 cm hosszú görbített végű, és egy 3 cm hosszú félbehajtott szeggel a közepén. H = 23,9 cm, . Sz = 2,2 cm, V = 0,8 cm. Ltsz.: 72.1.219. (3. kép 3.) 10* Sarló fogazott élű pengéjének hegye.

11 H = 15,2 cm, Sz = 2,7 cm. Ltsz.: 72.1.210. (3. kép 5.) 11. Sarló pengéjének töredéke. H = 3,1 cm, Sz = 1,2 cm. Ltsz.: 72.1.217. (3. kép 7.) 12. Ékszerű, négyszögletes vaslemez, egyik végén élszerűen elvékonyodik. H = 3,9 cm, Sz =3,7 cm, V = 0,4 cm. Ltsz.: 72.1.218. (3. kép 8.) 13. Két szemből álló lánc, amely egy egymásra hajlított nyitott végű, 3,7 cm átmérőjű, 0,4 cm vastagságúra kovácsolt karikából és egy nyitott, ovális (3,5 X 1,7 cm-es) szemből áll. Ltsz.: 72.1.214. (3. kép 9.) 14. Egyélű kés pengéjének töredéke. H = 5,9 cm, a penge Sz = 1,1 cm. Ltsz.: 72.1.216. (4. kép 5.) 15. Vaslemez töredéke, jó megtartású, profilált, a leltárkönyvi bejegyzés szerint „szántóvasdarab". H = 9 cm, Sz = 2,7—4 cm, V = 0,6—1,0 cm. Ltsz.: 72.1.215. (4. kép 7.) 16. Iszkábaszeg. Szegletesre kovácsolt, Sz = 7,5 cm, kampós hegyvégződéseinek H = 2,1 és 2,5 cm. Ltsz.: 72.1.212. (4. kép 8.) 17. Görbe vonókéshez hasonló faragó szerszám. A négyszög keresztmetszetű (0,4 X 0,7 cm) hegyesedő végű, 10 cm hosszúságú nyéltüskékhez tompaszögben ívelődő szárral csatlakozik a nyéltüskékkel megközelítőleg párhuzamos lapú 2,6 cm széles, belső szélén éllel ellátott domborúan ívelődő penge, amelynek H = 6,5 cm. A nyéltüskék közötti távolság 7,2 cm. Ltsz. : 72.1.211. (5. kép 5.) .1 18. 11,4 cm hosszú hurkos fejű szegbe fűzött 4,5—4,8 cm átmérőjű vaskarika. Ltsz.: 72.1.209. 9 A lelőhely azonosítása: SIMON László 1987. 85—92. | 10 A nagykőrös-ludasi körmeneti kereszt irodalmát és keltezésének újabb szempontr jait 1.: SIMON László 1987. 89., 92. 11 Ezt a leletet az Arany János Múzeum régészeti gyűjteményének ismertetésekor tévedésből hibás leltári számmal közöltem (SIMON László 1987.89. és 7. kép 2.). Tévedésem egyik oka az, hogy a „Ludas" ill. „örhalom" lelőhellyel beleltározott, e lelőhelyek anyagával együtt tárolt, s később Müller Róbert által közölt sarlók darab- és leltári száma, valamint leírása között jelenleg is kibogozhatatlannak tűnő ellentmondások vannak. 320