Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Topál Judit: Vaseszközök a szentendrei római villából

mint szőlőmetszőkésnek tekintendő.

21 Hogy e két pengetöredék nem határozható meg egyértelműen, valamint hogy a 2. sz. darabunkkal analóg szerszámot a tárgykörben jártas kutató sem nevezi szőlőmetszőnek,

22 ez nem változtat álláspontunkon, mely szerint a szentendrei villa rusticahoz tartozó birtokon а 3

Д század fordulójától magasművelésű szőlőtermesztést folytattak. A kisméretű, enyhén ívelt, vagy egyenes pengéjű kések közül a 6. számút emeljük ki, amely kiszélesedő szára alapján akár olló egyik szára is lehetne, bár a penge kiképzése ennek ellentmond.

23 A többi kés a korszakban szokásos típusokba sorolható.

24 A leletmentések során három négyszögletes és két kerek fejkiképzésű

25 ár került elő — e szám a többi eszköztípushoz viszonyítva magas. Alig szétkalapált fejrészük alapján valószínűleg fémnél jóval puhább anyag (bőrfélék) lyukasztására használhatták. Katalógusunk 25. számú darabjának datálása a nyéllyuk kiképzés miatt vitára adhat okot,

26 minthogy azonban bizonyítottan római kori leletekből pontos analógiákat idézhetünk,

27 így baltánk előkerülése az épület zárófalán kívül sem meglepő. Kulcsaink közül a katalógus 26. számú darabja jellegénél és természeténél fogva — mint ajtó, ill. kapukulcs — ritkán szerepel leletegyüttesekben, mindazonáltal akad római korra datálható párhuzama.

28 A két kisméretű ládakulcs (27. és 28. számú darab) nemcsak mint használati eszköz, hanem mint a női viselet tartozéka (a kelengyés láda kulcsát övre akasztva viselték), a leggyakrabban előforduló leletek közé tartozik a korszak temetőiben is,

29 jelenlétük külön magyarázatot nem igényel. A két primitív zárszerkezethez használatos karikás végű kulcs (29—30. sz.) párhuzamait Intercisából ismerjük.

30 Problematikus számunkra a katalógus 3íl. számú darabjának funkciója. Félköpűs felerősítése miatt csaknem vízszintes irányú munkavégzésre alkalmas, 21 MÖCSY, PWRE, 669, L. még: uo. Abschn. XI, le. Csak a Liber oltárok lelőhelyeinek környékén feltételezhetünk intenzívebb szőlőművelést. Vö. CIL III 10275 ahol több borfajta is szerepel a feliraton. 22 HÜBENER, 1973. 52, T. 19/2—3. Egyszerűen „Messer mit sichelartig gekrümmter, breiter Klinge". 23 Vö. SALAMON, Intercisa II, 375; TÖRÖK GY., Római kori faházak nyomai Halimbán. FolArch 13 (1961), 63—71 XVII. tábla. 24 Az 5. sz. darabhoz: HÜBENER, 1973, 53, T. 11/8, 12/1; a római kések tipológiájához: NOLL, R., Das römerzeitliche Gräberfeld von Salurn. (Archäologische Forschungen in Tirol 2. (Innsbruck, 1963). 76—87; WALKE, N., Der römische Donaukastell Straubing — Sorviodorum. Limesforschungen 3. (Berlin 1965), T. 119. 25 Vö. RHÉ 1905, 13. ábra. A pogánytelki villa II. épületének eszközleletében számos hasonló tárgy látható, ül. — a kép minősége miatt — csak sejthető. 26 MÜLLER, 1975. 80—81. és 150—151. jegyzet. Az ilyen típusú balták szerinte ritkán keltezhetők a római korra. 27 JÁRDÁNYI—PAULOVICS I., Szálacska, a kaposvölgyi római kori fémművességi közüzem. ArchÉrt 80 (1953), 115—129. 122. old. és XXX. t. A2, MNM ltsz. 5—1941. 2. L. még: KUZSINSZKY 1920, 84. ábra. E. B. THOMAS, Die römerzeitliche Villa von Táv-Fövenypuszta. ActaArchHung. 6 (1955) 79—152, T. XXXIV/3; ВАКА Y— KALICZ—SÁGI, Magyarország Régészeti Topográfiája 1. A keszthelyi és tapolcai járás. (Bp. 1966), 244. old. 21/17. sz. lh. T. 20/1. 28 HÜBENER 1973, T. 32/12. 29 Csak példaként: TOPÁL, The Southern Cemetery of Matrica (Bp. 1981), Pl. XLVI 148/7; LVIII. 193/12; uő: Roman Cemeteries of Aquincum. Bécsi Road I. (in print) Pl. 12, 14/25; Pl. 15, 17/6; Pl. 30, 33/17, Pl. 70, 113/7 stb. 30 SALAMON, Intercisa II, T. LXX/29. Meghatározása: „Griff

teil eines lakonischen Schlüssel." 310