Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Topál Judit: Vaseszközök a szentendrei római villából

került elő, melyek keltezését, sőt egyáltalán ily korai létezését 7 az eddigi lele­tek alapján kutatóink többsége megkérdőjelezi. A fontosabb vaseszközök katalógusát a következőkben adjuk: Szőlőmetsző kések. 1. Balta nélküli, széles, ívelten hajló pengével, homorú oldalán élkiképzés­sel. Domború részén kis csorbulás, ettől eltekintve azonban ép. Nyéltüskéje erős, pengetőnél keskeny téglalap, hegyénél négyszög keresztmetszetű, szintén ép. A nyéltüske elhelyezkedése alapján mind jobb-, mind pedig balkezes hasz­nálatra, húzva és tolvametszésre is alkalmas lehetett. Teljes hossz: 26,8, nyél hossz: 11 cm. Legnagyobb penge szélesség: 6,5 cm. SzFM leltári szám: 86.4^255. 1. kép 1 és 12. kép 1. 2. Balta nélküli, a penge homorú oldala erősen töredékes, domború íve de­rékszöghöz közelít. Nyéltüskéje széles téglalap átmetszetű, ép. Jobbkezes pél­dány, csak 'húzvametszésre alkalmas. Teljes h.: 23,2; nyél h.: 10,2 cm. Penge legn. sz.: 4,2 cm. SzFM lelt. sz.: 86.4.612. 2. kép .2 és 12. kép 2. 3. Penge töredék, enyhén ívelt. Formáját tekintve az 1. sz. kacorhoz ha­sonló példány töredéke lehet. Élkiképzés csak a homorú oldalon látható. A tö­redék h.: 13,5, legn. penge sz.: 5,2 cm. SzFM lelt. sz.: 86.4.648. 2. kép. 1. 4. Fokéles penge töredéke, enyhén ívelt, keskenyebb az előbbieknél, de az ívet figyelembe véve sokkal hosszabb példány lehetett. Valószínűleg nem kifeje­zetten szőlőmetszőkés darabja, hanem talán bozót- vagy gyomirtásra is használ­hatták. Meglévő h.: 13,2, penge sz.: 3,4—2,1 cm. SzFM lelt. sz.: 86.4.283. 1. kép 2. Egyéb kések. 5. Nagyméretű kés, markolatrésze töredékes. Háta alig ívelt, élkiképzése egyenes, pengerésze hiánytalan. Nyél indítás négyszög átmetszetű. Teljes h.: 15, penge h.: 13, legn. sz.: 3 cm. SzFM lelt. sz.: 88.4.407. 2. kép 3. 6. Nagyméretű penge, nyélrésze szokatlanul 'kiszélesedő formájú. Esetleg olló egyik szára is lehet?'Penge része ívelés nélküli, élkiképzés a rövidebb ol­dalon. Teljes h.: 19,3, penge h.: 12,5, legn. sz.: 3,0 cm. SzFM lelt. sz.: 86.4.538. 5. kép 3. 7. Nagyméretű kés, zömök, rövid, szabálytalan átmetszetű nyéltüskével. Háta alig ívelt, élkiképzés az egyenes oldalon. Hiánytalan példány, éle is jó ál­lapotban. Teljes h.: 16,0, penge h.: 11,5, legn. sz.: 2,4 cm. SzFM lelt. sz.: 84.5.177. 6. kép 3. 8. Hasonló méretű kés pengetövének és nyéltüskéjénék indítása. Egyélű, zömök, erős penge. Meglévő h.: 4,2, penge sz.: 2 cm. SzFM 84.6.103. 6. kép 5. 9. Kés nyéltüskéje és pengetöve. A rövid nyéltüske szabálytalan átmet­szetű, a belőle mindkét oldalon ívelten induló penge egyélű. Meglévő h.: 5,0, penge sz.: 1,6 cm. SzFM 85.6.54. 6. kép 6. 10. Késpenge fele, fokának az élkiképzett oldalhoz való csatlakozása ha­sonló a recens darabokéhoz, újkori származtatásának azonban előkerülésének körülményei ellentmondanak. Meglévő h.: 6,8, penge sz.: 1,5 cm. SzFM 84.6.104. 6. kép 7. 11. Késpenge fele, hegye is törött. Háta kissé ívelt, homorú oldalán élki­képzés. Meglévő h.: 6,7, penge sz.: 1,5 cm. SzFM 86.4.532. 7. kép 2, 7 Csak példaképpen: TOPÁL J. Árpád-kori temető és templom Cegléd-Madarász­halmon. StCom 1 (1972), 94, ahol a fogazott sarlók datálásától kifejezetten lekto­rom, Kovalovszki Júlia nyomatékos kérésére voltam kénytelen eltekinteni. Vö, MÜLLER, 1975. 9. jegyzet. 300

Next

/
Thumbnails
Contents