Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)
Mesterházy Károly: Pénzekkel keltezett későcsászárkori eszközlelet Hajdúnánás–Tedejről
sége, a négyszögletes, tömör nyak és fok. 40 A pannóniai baltaformák is rendkívül sokfélék. Szinte nincs köztük két egyforma darab. A legtöbbet a fenékpusztai leletből ismerjük, 41 de említhetjük a gorsiumi példányokat, 42 a majsi temetőből való két darabot. 43 Az egyik gorsiumi darab kivételével valamennyinek négyszögletes a foka. A Barbaricum egy másik baltaformája, amelyhez a tedeji balta is tartozik, a kovácsolás módjának köszönheti létét. A tedeji balta jellegzetessége az ovális fok és vékony nyak, amelynek a kialakítása a vaslap összehajlításával és összekovácsolásával történt. Az ily módon készült balták foka ovális, a nyéllyuk fala viszonylag vékony. A balta lapja is vékony, és a nyéllyuknál jól láthatók a vaslap összekovácsolásának nyomai egy hosszabb-rövidebb „varrat" formájában. Az ilyen módon készült balták Hollandiától, 44 Németországon át 45 a csernyahovi kultúra lelőhelyeiig előfordulnak. 46 A tedeji balta ez utóbbiakkal mutat közeli rokonságot. Jellemzőjük az említetteken kívül az egyenes felső szegély, a lefelé ívelő alsó szegély és az él felé enyhén kiszélesedő oldallap. Egyes darabokon a fokot kezdik szögletesre kovácsolni, pl. Budesti 47 Kompanijci, 48 de minden utólagos alakítás nélküli a zömökebb tirgsori 49 példány és a zuravkai balta. 50 A legjobb párhuzamnak a Nerusaj-i balta látszik. 51 Ennek jellegzetességei nemcsak baltatípusunk eddig említett tulajdonságaival egyeznek meg, hanem azzal az eddig nem említett vonással is, hogy a balta foka és a felső széle tompaszöget zár be, azaz a nyéllyuk ferde a felső szegélyhez viszonyítva. Nagy szépséghibája a nerusaji balta közlésmódjának, hogy szinte miniatűr rajzát közölték, s ez nem teszi könnyebbé az összehasonlítást. Mivel a versszerszámok, köztük a balták is egyedi darabok, így a köztük levő nagyfokú hasonlóság Pietsoh szerint 52 azonos műhelyre enged következtetni. A tedeji nagyobbik balta hasonlósága a nerusajihoz oly szembetűnő, hogy kizártnak tartjuk római provinciális eredetét, és készülési helyéül a csernyahovi kultúra elterjedési területét tételezzük fel. A tedeji lelet Axt-ja szintén ritka típust képvisel. Párhuzamait kizárólag III— IV. századi római provinciális leletek között találjuk meg. Ha pontos mását nem is ismerjük, zömökebb változata előkerült Gorsiumban 53 ós Bulgáriában, egy III. századi villa rusticaban. 54 A tedeji lelet tárgyai a kapa kivételével egy bogrács szerű edényben voltak, amelynek maradványait a megtalálók nem érdemesítették megőrzésre. Csupán az üst vasfüle volt ép állapotban. A jelentés, amely a helyszíni szemle után 40 NEVILLE, Richard. С, 1856, I. t. 9.; SCHMIDT, Berthold, 1982, 178., SCHULDT, Ewald, 1955, 90, 747. kép.; GLODARIU, Ion—ZRÍNYI Endre—GYULAI Pál 1970, 207—31, 14. kép 3., DOMANSKI, Gregorz, 1979, 94.; PIETSCH, Martin 1983, 1—2. t.; ZUBAR, V. M., 1982, 69. kép. 41 KUZSINSZKY Bálint 1920, 82. kép. 42 THOMAS Edit, 1955, 131. XXXIV. t. 5.; FITZ Jenő, 1974, 214, 20. kép 3. 43 BURGER Alice, 1972, 91, 28. kép 1., 31. kép 8. 44 HÜLST, Ruart— LEHMANN, L. Theodor, 1974, 20. 45 MÜLLER, Adrian von, 1957,57.; SCHACH-DÖRGES, Elizabeth, 1970, 90.: CHRISTLEIN, Rainer; 1978, 42. kép; JACOBI, Georg, 1977, 17. t. 9—13. 46 BARCEVA—VOZNESENSKAJA— CORNYCH 1972, 1. kép. 47 RIKMAN, E. A., 1960, 324, 19. kép 3. 48 MAHNO, E. V., 1975, 60—61, 15. kép 4. 49 DIACONU, Gheorghe, 1965, XVII. t. 3. 50 BARCEVA—VOZNESENSKAJA—CORNYCH, 1972, 1. kép 14. 51 Uo. 5. kép 370. 52 PIETSCH, Martin, 1983, 82. 53 THOMAS Edit, 1955, XXXIV. t. 4.; THOMAS Edit, 1964, CCXII. t. 54 OVCAROV, Dimitar, 1969, 6. kép. 279
