Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Mesterházy Károly: Pénzekkel keltezett későcsászárkori eszközlelet Hajdúnánás–Tedejről

Pannónia legészakibb pontjával azonos magasságban, ä Fertő tó É-i partjával egy magasságban fekszik. Elsősorban 4. századi pannóniai és más provinciabeli, vagy barbaricumi tárgyakkal kell tárgyainkat összevetni, esetenként azonban az időhatárokat mind a népvándorláskor, mind a régibb császárkor felé szélesíteni kell.

6 Feladatunk annak ellenére sem lett sokkal könnyebb, hogy Müller Róbert feldolgozásában Pannóniából a római korra vonatkozóan is alapos gyűjtéssel rendelkezünk.

7 Ennek oka részben az, hogy a vaseszközök feldolgozása provinciákszerte a kezdeteknél tart, sok a közöletlen vagy csak részben közölt anyag,

8 másrészt kevés eszköz kerül elő a településéken.

9 Így Pannóniából a 4. századi eszközleletek közül közöletlen a 60 tárgyat tartalmazó balatonaligai lelet, amelyben 47 mezőgazdasági eszköz van.

10 Az Űrkút-Zsófia pusztai lelet ma már elveszett.

11 Alig használható a fenékpusztai

12 vagy a balácai depó publikációja,

13 miközben a tárgyak egy része ma már elveszett vagy nem azonosítható. A tedeji kapa formája minden nehézség nélkül beilleszthető a pannóniai kapaformák közé. Igaz ugyan, hogy a leggyakoribb típusnak négyszögletes lapja van, mint egy példánynak Tokodról

14 vagy a pécsi

15 és a fenékpusztai daraboknak,

16 de ritkábban előfordul háromszögletű lappal is, melynek változatai között szintén találkozunk levágott vagy csak lekopott csúcsú darabokkal. 4. és 5. századi hegyes, háromszögletű lapú kapák ismertek Tokodról,

17 Gyalánról Somogy megyéből,

18 a 2. századinak meghatározott balatonalmádi leletből,

19 és egy újabb hasonló, 4. századi kapa került elő Tokorcsról Vas megyéből.

20 Lekerekedő vagy lekopott csúcsú kapa került elő örményesről (Veszprém m.) egy 4. századi épület padlózatáról (Szentléleky Tihamér közöletlen ásatása, a kapát a Magyar Mezőgazdasági Múzeum archívumában tanulmányozhattam).

21 Lecsapott hegyű kapát találtak Pilismarót-Szobi réven a római erődben. Keltezése a 2. század 2. fele.

22 Mindezekre jellemző az erőteljes, vaskos, hátra hajló köpű, amely a foknál megvastagodik, s amely a tedeji kapának is sajátossága.

23 Éppen e jellegzetesség miatt kérdéses a dombóvári eszközlelet kapájának kora, amely középkoriakhoz hasonlóan kis köpűvel rendelkezik.

24 A pannóniai kapákhoz hasonlóan vaskos, erős fokú kapákat ismerünk a Boszporusz környéki 6 PIETSCH, Martin, 1983. 79. 7 MÜLLER Róbert, 1985. ' . 8 PARAIN, Charles, I960, 360.; MANNING, William H, 1972. 235—37.; GLODARIU, Ion, 1977. 371.; COURTOIS, Christian, 1955. 112, stb. 9 HÄUSLER, Alexander, 1979, 35.; WINKLER, Georg, 1977, 217.; PETŐ Mária, 1975, 97. 10 ÉRI István—

H. KELEMEN Márta—NÉMETH Péter—TORMA István, 1969, 61, 4/11. lh. 18. t. 1, 2, 11. 11 Uo. 204. 12 KUZSINSZKY Bálint, 1920, 64. 13 RHÉ Gyula 1912, 76.; ÉRI István—H. KELEMEN Márta—NÉMETH Péter— TORMA István; 1969, 151, 34/14. íh. 18. t. 5—7, 10, 12, 19. t. 3—4, 11—15, 19—21, 23. 14 PETŐ Mária 1981, 148. 2. kép. 15 FÜLEP Ferenc, 1984. 59, XXV. t. 4—6. 16 KUZSINSZKY Bálint, 1920, 65. .17 PETŐ Mária, 1981, 148. 3. kép. 18 KECSKÉS András—PETŐ Mária, 1974, 140, 2. kép с 19 NÉMETH Péter 1968, 253—56.; MÜLLER Róbert 1976, 274. 20 MEDGYES Magdolna 1983, 51. 21 SZENTLÉLEKY Tihamér, 1959, 204. 22 TÓTH Endre, 1979, 82. 23 MÜLLER Róbert, 1982, 458, 818. 24 GAÁL Attila, 1982, 87. 277