Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Mesterházy Károly: Pénzekkel keltezett későcsászárkori eszközlelet Hajdúnánás–Tedejről

ösztöke? Töredékes tárgy, lapja trapezoid alakú, éle hiányos. Válla összeszűkül, sokszögletű köpűhöz csatlakozik, nyéllyuk ovális. Köpű nyílása is töredékes, csonka. Teljes hosszúság 7,5 cm, penge szélessége 3,2 cm. (5. kép 3.) Vasalás. Kengyel alakú, vékony, zárt vaspánt, alsó szélén, ahol a pánt két végét összekovácsolták, megvastagodik. Pánt szélessége 1 cm, hosszúság: 8 cm, szélesség 7 cm. (5. kép 2.) Zabla. Az oldalpálca és a száj vas fele egyetlen négyszögletes metszetű, ívelt vasrúdból van kialakítva. A száj vas az oldalpálca alsó, vaskosabb harmadát teszi ki, azaz a száj vas és oldalpálca egyharmad-kétharmad arányban oszlik meg. Eredetileg a vaskos száj vasak össze voltak kapcsolva, csak a restaurálás után esett két részre a zabla. Az oldalpálcák elvékonyodnak, és végükön kis zárt hurkokat alakítottak ki (ma már nyitottak), melyekbe valószínűleg 1—1 karika kapcsolódott a pofaszíj befűzésére. A szájvas és oldalpálca kezdeténél mindkét oldalpálca külső oldalán 1—1 kúpos ütköző van, hogy a zabla a ló szájában ne csúszkáljon jobbra vagy balra. A négyszögletes oldalpálca szomszédos, a ló szügye felé néző oldalán a zablakarika füle van. A zablakarika négyszögletes vasrúdból van kovácsolva. Az oldalpálcák hossza 17,5 ill. 16,5 cm, a zablakarikák átmérője 8 cm. (6. kép) A tárgyakat a pénzek a 4. század harmadik negyedére, ill, második felére keltezik. Elrejtésük idejét 375 utánra tehetjük. Ezután vaseszközeinkhez nem azért keresünk párhuzamokat, hogy velük keltezzük a leletet, hanem hogy eredetére, készülési ill. származási helyére következtessünk. A viszonylag nagyszámú centenionales alapján eleve arra gondolhatunk, hogy az eszközök is ugyanarról a területről származnak, mint a pénzek.

5 Az eredetnél számításba jöhető terület valószínűleg Pannónia, mivel Tedej 5 SOPRONI Sándor, 1966—67, 115. 276