Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Asztalos István: Határhasználat Ikladon a XVIII. század közepén

A HATÁR 1762. ÉVI KIMÉRÉSE Az 1762-es szerződés megkötése után ismételten újraosztották az ikladi határt. A munkálatokat Kovács Ferenc és Kossuth Ferenc intézők végezték.

12 A szántóföldeket most már három calcatúrára osztották. Az első nyomás a falu feletti szántóföldekre terjedt ki, amit 7 táblára osztottak. Részletesen meghatározták a jobbágyok és a zsellérek földjét, továbbá az uradalmi cselédeknek is biztosítottak egy kb. 30 kilás földet, mégpedig az erdő alatt. A második nyomás a Cservölgy kijáratától, a falu felső végén elterülő sík részen helyezkedett él. Ezt 4 táblára osztották, ahol is szintén megjelölték a jobbágyok és a zsellérek földjeit. A cselédek az 1753-as osztásnál kapott földet tarthatták meg. A harmadik nyomás a hernádi földekre terjedt ki. Ezt 6 táblára osztották, a negyedik a zselléreké, a többi a jobbágyoké volt. A cselédeknek más helyen mint 1753-ban, a 4. táblában, tehát a zsellérek földje mellett kapták meg a járandóságukat. A nyomásokon belül az egész házhelyes jobbágy 14, 14 illetve 13 kilás földet kapott, ami összesen és hozzávetőlegesen 18—20 holdat jelentett. A fél házhelyesek a felét, a zsellérek összesen 2—2 kilás földet kaptak. A szántóföldekhez tartoztak a rétek is, amelyeket 7 táblára osztottak. Az 1—5 tábla a Galgán túl, a hernádi földek mellett, a 6. a Galgán innen, a Malom árka és a második nyomás szántóföldjeinek a vége között terült el. A 7. a zselléreké volt, a Galgán innen, az urasági méhes és a malomárok között terült el. A jobbágyok egész részén 4, a zsellérek illetőségén 1 szekér szénát lehetett betakarítani. Az alábbi táblázaton név szerint mutatjuk be a jobbágyok és zsellérek határhasználatát. A tábláknál jelzett számok a nyilas osztás számát, vagyis az adott táblában kapott parcella számát jelzik. TELEKMEGOSZLÁS A falu gazdálkodásának az alapját az 1753-as földkiméréssel teremtették meg. Ekkor a határt 20 egész „házhelyre" (telekre) osztották, amiből az első kiméréskor 16 fő 11 egész telket kapott. A zsellérek számát nem tudjuk. Még ugyanebben az évben változás történt, hiszen a Hartáról átköltözött transzmigránsok is kaptak földet. Az elkövetkező 7—8 év alatt sok változás történhetett a telekhasználatban, ám adatok hiánya miatt ezeket nem tudjuk. Az 1761-es dicalis összeírásban

13 8 egész és 14 fél telket vagyis 15 egész telket jelöltek, kis módosulással hasonló a helyzet a második földkiméréskor, 1762-bert (6 egész és 16 fél). Az előző adat szerint még öt, a másik szerint még 6 üres házhely (telek) is volt. Az 1762-es összeírás már pontosan azt is megjelöli, hogy 14 appertinentialis és 4 e nélküli zsellér is élt a faluban. A további változások az 1769-es dicalis összeírás és az 1770. évi urbárium rögzíti: 10 egész és 20 fél telkes gazda, továbbá 20 appertinentialis és 3 e nélküli zsellér.

14 1769-től többet nem írtak az üres telkekről, mert mindegyik gazdára talált. Ám ez a számszakilag 20 telek területileg csupán 15 egész jobbágytelket jelentett, mivel az egész „házhely" csak 3/4, a fél 3/8 értékű volt. Erre utal Gosztonyi Andrásnak 1692. december 5-én keltezett levele is, amelyben jelenti, hogy Ikladon (ekkor még lakatlan puszta!) 24/32-ed egész és 12/32-ed fél házhelyeket 12 Uo. 13 PML IV. 23-a CP II. 245. 14 Ráday Cs. Lt. ÁGI 24. 251