Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Asztalos István: Határhasználat Ikladon a XVIII. század közepén

A második nyomás tulajdonképpen két részből állott. Az egyik a Cservölgy kijáratától a faluig elterülő sík föld, amit „búzamezőnek" neveztek, mivel ide vetették az őszi gabonát. A másik rész a falu fölött elterülő földekre terjedt ki egészen az ancsi és aszódi határokig, továbbá az akkor még erdő borította Juharosig. Ez a terület lejtős, dombos, akkor éppen nem használta az uraság, ugar volt. A második nyomást 6 táblára osztották. Az első táblában 7, a másodikban 1,5, a harmadikban 2, a negyedikben 3,5, az ötödikben 2 kilás 20—20 db földet mértek ki, majd nyilas osztással szétosztották. Az első tábla szétosztásánál megjegyezték : „... 9 házhelyek alólrúl egy végbe pusztán maradtaik, ellévén mindazáltal külön külön borázdálva." Egészen bizonyosan hasonlóan jártak el a többi tábla osztásánál is. Előbb 20 részre felosztották, majd az első 11 darabot nyilasán szétosztották az igénylők között, a maradék 9-et, egymástól elkülönítve egyelőre üresen hagyták. A második nyomás 2. táblájának egy részét nem osztották fel. Erről így rendelkeztek: „Ezen Táblának más alsóbb darabját a' faluig, hagytuk közakaratbul jövendőbeli kender földnek, mellyek fel mérését és elnyilazását biztam magokra a' Németekre, minekutána először is azt körűt árkollyák és gyepülik." — Az 5. táblából kívánták a jövőben a zsellérek igényét kielégíteni, míg a 6. táblát nem osztották szét, mivel ezt az uradalmi cselédek használták. Az 1,5 kilás földekből álló tábla összesen 30 kilás nagyságú. Megjegyezték, hogy amennyiben valamelyik földet a cselédek elhanyagolják, nem használják, akkor azt átadják a falusiaknak. Ugyanekkor intézkedtek a rétek kettéosztásáról is. A mérést 24 öles kötéllel végezték. Az egyik rét „... az új Vendégfogadó felől való részen..." helyezkedett el, ahol két osztást végeztek. Ez tehát a hernádi rét. A másik rét „... belül a' Falutul fogva egész a' Malomig és azon is tul a Méhesig ..." terjedt. A rétek esetében már csak a kettéválasztáshoz szükséges, ma már szinte kibogozhatatlan hossz- és szélességi adatokat közlik és nem adják meg, hogy az egyik (földesúr) és a másik (telepesek) részére mekkora (pl. hány szekér széna nagyságú) rétet osztottak szét a különböző területen. Az alábbi, általunk készített összesítő táblázatban részletesen bemutatjuk, hogy Fatavich Ferenc kinek, mekkora földeket osztott szét. A vetőtáblák nagyságát kilában adták meg. A kor gyakorlata szerint egy magyar holdba (1200 •öl) kb. 2 kila vetőmagot vetettek, tehát 1 kilás föld = 600 Döl. Az első nyomásban telkenként 13,5, a másodikban telkenként 16 kilás föld jutott. Ez öszszesen 29,5 kila, ami kb. 15 hold földnek felel meg. Az összesen felosztott föld területe 590 kila vagyis megközelítette azt a területet, amelyet az 1752-es alapszerződésben Ráday ígért a a telepeseknek. Ha a cselédeknek fenntartott 30—30 kilás földeket is figyelembe vesszük, akkor még meg is haladja azt. Az egyes telkekre mért szántókhoz még hozzá kell venni a már ismertetett réteket is, amelyek — ismerve a falu szűk határát — nem lehettek túl nagyok. Tehát éppenhogy biztosították a szükséges takarmányt az akkori, de általunk sajnos nem ismert állatállománynak. Összességében nem valami nagy kiterjedésű terület az, amit Ráday Iklad szűk határából kiszakított, kiméretett a telepeseknek. Ezen jól megélni nem, inkább csak tengődni lehetett. Ez is oka lehetett annak, hogy a lehetősegekben csalódott telepesek és transzmigránsok közül az első évtizedekben olyan sokan elhagyták Ikladot és más helyen próbáltak jzerencsét. 249