Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)
Hidvégi Lajos: Sírok a határon. Középkori határjelek Cegléd és vidékén
földek eladományozása ellen (Oppel 1931, 25. old.). Az ennek nyomán keletkezett hosszú perben (1. Besnyőnél és Töröttegyháznál) nem fordult elő többet Téglaegyház. Feltehetően, a tatárjáráskor elpusztult település neve a XV. századra már feledésbe merült, emlékét téglából épült templomának romja tartotta fenn. Talán a Dustanyánál kiásott téglatemplom maradványaival azonosítható. 1942—43-ban a templom alapfalait kiásták a tanyasiak, több emberi csontvázat is találtak. (Dus Ambrus, 50 éves közlése terepbejárásom alkalmával, 1958. dec. 17.). A szomszédos Kalocsatanya földje tele van mázolatlan cserepekkel, itt a ceglédi Bezzeghék három csontvázat ástak ki edényekkel. 21 Téglaegyház a Nyárasapáthyak tulajdonában maradt, pusztabokruk a török időkben elnéptelenedett, területén Nagykőrös és Törtei osztoztak. A cinterem és a templomrom határjellé vált. TÖRÖTTEGYHÁZ (Cegléd, Nyársapát, P13). 1434: Tereteghaz (OL Dl. 12595; Oppel 1931, 25. old.: Töröttegyház). Zsigmond király Bessenyőegyház, Töröttegyház, Téglaegyház és Kőegyház birtokokat Nyárasapáthy Sebestyén fiának és unokáinak adományozta. 1434-ben a klarissza apácák tiszttartója tiltakozott a Ceglédhez tartozó puszták és szántók elidegenítése ellen. (Oppel 1931, 25. old.). Hosszan tartó, mindkét fél részéről erőszakos foglalások és visszafoglalások következtek. A villongások harmincöt évig eltartottak. 1444. okt. 21-én Nyárasapáthy István — a maga előadása szerint — ötödmagával fegyvertelenül ment Cegléd mezővárosába, meghálni egy szabónál keresett szállást, a ceglédiek meglátták, félreverték a harangokat és íj jakkal, nyilakkal rátörtek. Elmenekült. Két lovát lenyilazták, a másik hármat pedig 'halálosan megsebesítették. Ezzel szemben a ceglédiek Nyárasapáthy kíséretét tizenkettőre vallották és azt, hogy a tilos erdőből fát követelt, s a ceglédi tiszttartót el akarta hurcolni. Nyílt háború keletkezett, aki ceglédi a nyárasapáti területen áthaladt, mert át kellett haladniok a via magnán, ha a Tiszára akartak menni, a nyárasapátiak lefogták és kifosztották. 1454-ben a nyárasapátiak a ceglédi Palásrétről elhordták a szénát. A káptalan és a szolgabírák megjárták a határt, Bessenyőt és Töröttegyházát Ceglédnek ítélték, Kőegyház és Téglaegyház a jegyzőkönyvben már nem szerepelt, minden bizonnyal a Nyárasapáthyak birtokában maradt. 22 Nyársapát a török időkben elnéptelenedett, Töröttegyházon Cegléd és Nagykőrös osztozott, az Árpád-kori temető és a templomrom határjellé vált. Ma Nyársapát és Cegléd egyik elválasztó jele. A hajdani falu Nyúlfülehalmával azonosítható. A hatvanas évek terepbejárásain láttam a templom alapfalait, kibontották a 'közeli laktanya tüzérei, ott a halmon lövegállást ástak. De kint járt Balanyi Béla körösi múzeumigazgató is, később, a fele temető mélyszántásakor Ikvai Nándor ceglédi múzeumigazgató. Az ekék számos sírt bontottak meg. A halmon 1990ben Tari Edit végzett ásatást. Föltárta a templom alapfalait, számos sírt ásott ki. Figyelemre méltó a templom alapfalai alatt talált csontváz, annak bizonysága, hogy amikor a templom épült, a falunak már temetője volt, s a temetőre építették. 21 HIGVÉGI Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez. Cegléd, 1984. 73, 156. old. 22 Óppel i. m. 25—30. old. .'". • 1: : .;'.-. «V 241
