Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)
Nagy Varga Vera: Benedek Péter gyűjtemény a Kossuth Múzeumban (néprajzi forráselemzés)
„Tanácsomra elhagyja a gyárat és szülőfalujába megy, hogy napi foglalatossága mellett szabad óráit a rajzolásnak szentelje. Azóta állandó levelezésben voltam vele, s ha késtem néha az írással kemény szemrehányásokban volt részem. Valami ösztönös sejtés él benne, hogy én vagyok az, akiben megkapaszkodva erősen, új világ nyílik számára ... Egy halálraítélt sóvárgásával áhít ja az újjászületést, mely meghozza számára azt, hogy festő lehessen." 27 Patrónusához írt levelében vall az őt leginkább izgató gondjáról, felismert tehetségéről. „A tehetség megvan bennem, de el kell veszni, ha senki sem segít rajtam." 28 Élőszóban haláláig nem tud megszabadulni félénkségétől, mondatai befejezetlenek maradnak, vagy érthetetlen motyogássá torzulnak. 29 De a személyes jelenlét nélküli kapcsolattartásban (a Bálint Jenővel folytatott levelezésben) jól fogalmazó, magát írásban kifejezni tudó személyiség képe bontakozik ki előttünk. Benedek Péter református volt, de a kalocsai érsekség egykori jobbágyfalvában élt. Ha katolikus lett volna, az érsek támogatta volna őt a tanulásban. Benedek Péter ezt a konfliktust mégsem a másvallású mellőzöttségeként élte meg, hanem úr és paraszt ellentéteként. A vallási mezőben keletkezett konfliktus áthelyeződött a társadalmi mezőbe. Ezt látszik igazolni az az eset, amely az 1920-as években történt. „Sok történet még most is friss az emlékezetemben a kiállítással kapcsolatban. Például Bálint Jenő úr látogatása Úszódon. Ez már a kiállítás után volt. Vártuk őt a hajóállomásnál, örömmel vártuk. Hát csak jött a hajó Paks felől közelebb és közelebb, ahogy a dunaszentbenedeki erdőnél kibújt. Mindig közelebb jött, mire az érkezési ideje eljött. Meg is érkezett a kikötőbe, nem igen késett. Sípol nagyot a hajó. Megállt, kikötött. Mondtam a mel r lettem levő testvéremnek, hogy az ám a Bálint Jenő nagyságos úr ni ott a hajószélen. Várjuk a kiszállókat. Balról áll az állomás kijárójánál Úszód község intelligenciája. Külön csoportot képezve. Mihályfi Emil főjegyző, Vincze Viktor körorvos, Katona István róm. kath. lelkész, esperes, Czuczor Gergely református lelkész, Háhn Dezső gyógyszerész és még talán többen. Énbennem élt a dac azért, hogy nem törődtek velem idejében, míg gyerek voltam. Mikor jöttek a kiszállók odamentem a híd kijáródeszkájára és eléje mentem a nagyságos úréknak és köszöntöttem őket. De itt én voltam a fő a Bálint Jenő úr fogadásán és én kerülve elvezettem a nagyságos úrékat odébb és úgy mentünk aztán hozzánk. Ezek az urak meg várták, hát ővelük semmise lesz? Várták, hogy majd bemutatom nekik a Bálint Jenő urat. Már úgy lett volna illendő részemről, de nem tettem ... Nagyot néztek utánunk az urak, valami különös volt nekik az biztos, mert láttam rajtuk ... A szomszédok is néztek bennünket ... Vasárnap elmentünk a templomba. Beültünk az elöljárók melletti első padba... Aztán mentünk az elöljárókkal a faluházához. A kultuszminiszter úr megbízásából a nagyságos Bálint Jenő úr nekem műtermet akart építtetni és ez okból óhajtott az elöljárókkal tanácskozni." 30 így vett elégtételt magának Benedek Péter az őt ért sérelemért. Ez az érzés teljesen új volt számára, a tehetsége ébresztette föl benne. Ez inspirálta arra a vakmerőségre, hogy az urakkal egyenrangúnak érezze magát. Nem volt azonban sértődött, az említett elöljárókat később lefestette, sőt Katona István esperesről két képet is festett. 31 Feltámadó önérzetével jól meg27 BÁLINT Jenő, 1923. 15—16. 28 BÁLINT Jenő, 1923. 17. 29 IKVAI Nándor, 1966. CKM Hangarchívum 23. 30 BÁLINT Jenő, 1928. 24—26. 31 IKVAI Nándor, 1966. CKM Hangarchívum 23. A rosszabbnak tartott álló alako? képet a modellnek ajándékozta. 28