Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)
Torma István: Bernece és Baráti a középkorban
képviseli. Három helyen gyűjtöttünk honfoglaláskori, kora-Árpád-kori, 10—11. századra keltezhető edénytöredékeket (2/5, 2/11, 2/20. lelőhely). Mindhárom lelőhely egészen kis kiterjedésű, minden bizonnyal rövid életű településre utal. A Bernecei- és a Kemence-patak" között emelkedő 185 m magas Templomhegyen (3. lelőhely) Nováki Gyula ásatási megfigyelései szerint a 10—11. században jelentős település volt, amelyet rekeszes szerkezetű sánccal vettek körül. 4 Jelenlegi ismereteink szerint nem dönthető el, hogy a földvár milyen összefüggésben állt a magyar államalapítással. A leletek alapján már a 11. század végén vagy a következő század elején megszűnt élete, D-i végén épült fel Bernece falu temploma. Terepbejárásaink során összesen kilenc Árpád-kori, elsősorban 12—13. századi telephelyet találtunk (2/1, 2/3, 2/4, 2/5, 2/7, 2/9, 2/16, 2/18, 2/19. lelőhely). Mindegyikük közös jellemzője a kis kiterjedés és a kevés lelet. A topográfiai kutatások és egyéb feltárások eredményeként általánosan jellemzőnek tarthatók az egymás közelében csoportosan elhelyezkedő, szállásszerű szórt települések, 5 amelyek a szabályozatlan talajváltó földműveléssel és az állattenyésztéssel álltak összefüggésben. A szabályozott talaj váltó művelés, a jobbágytelek általánossá válása a településszerkezet átrendeződését eredményezte, a falurendszer uralkodóvá válásával lényegében megszűntek a szétszórt települések. Ez figyelhető meg a mi esetünkben is: A két falun kívül mindössze egy helyen találtunk legjobb esetben is csak tanyaszerű településre utaló egyetlenegy közelebbről keltezhetetlen későközépkori edénytöredéket (2/1. lelőhely). A határ É-i részén elveszített 14—15. századi vasbárd (2/17. lelőhely) és az 1529-ben elrejtett pénzleíet (2/1. lelőhely) egyértelműen lakatlan területen került földbe. A Hont megyei Bernece és Baráti történeti magja a 18. századi térképek szerint alapjában véve egyetlen D—É-i irányú utcából áll, a Bernecei-patak völgyének K-i oldalán. 6 A két falu 1744-re már teljesen összeépült. 7 A beépítettség miatt nem tudtuk megállapítani a középkori faluk kiterjedését, régészeti leleteket is csak a délebbre fekvő Bernece É-i részén, a Széchenyi utca 56, 73. és 79. számú telkeken (2/18. lelőhely) sikerült gyűjtenünk. A legkorábbi cserepek 10—11. századiak voltak, a falumag kialakulása tehát — ugyanúgy, mint a legtöbb falunál — itt is jóval megelőzte az 1245. évi első okleveles említést. 8 Baráti nevének típusa is az 1353. évi első előfordulásánál jóval korábbi eredetre utal. 9 Bernece neve szláv eredetű; a „sáros, agyagos hely" jelentésű szó eredetileg az itt folyó patakra vonatkozhatott. 10 Baráti viszont annak ellenére, hogy a barát szó szláv eredetű, egyértelműen magyar névadás eredménye. A Börzsönyben és az Ipolymentén több szláv eredetű falunév van. 11 Az alább tárgyalt ha4 NOVÁKI Gyula—SÁNDORFI György—MIKLÓS Zsuzsa 1979. 12—21. A sánc szerkezetéről és keletkezéséről: NOVÁKI Gyula—SÁNDORFI György 1981. 136, 148, 156, 158—159. SÁNDORFI György 1985. 162—163, 171, 173. 5 JANKÓVICH Dénes 1985. 283 skk; MIKLÖS Zsuzsa 1983. 235. skk; LASZLOVSZKY József 1986. 131. skk. 6 Így ábrázolja az I. katonai felmérés 1782-ben készült lapja (Coll. XIII. Sect. 15.). Ezen Baráti átterjed a patak Ny-i oldalára is. 7 OL S—11,782/ 2 )A két falu térképe 1744-ből). 8 A szobi és váci járás középkori falvainak kialakulását és első okleveles említéseiket Összefoglalóan 1. TORMA István 1991 9 A helytörténeti irodalom tévesen idevonatkoztatja az 1156-ban előforduló villám Bratka adatot (Pl. VIRTER Ferenc é. n. 29., SZABÓ Sándor 1977. 49.) Ez az adat azonban valójában a Léva melletti Barátkára (Bars vm.) vonatkozik! Vö.: GYÖRFFY György 1963. 428—429. 10 KISS Lajos 1988. 204. A további etimológiák forrása is ez a mű. 212