Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Nagy Varga Vera: Benedek Péter gyűjtemény a Kossuth Múzeumban (néprajzi forráselemzés)

szét felől közelítő Barcsay Jenő grande artnak ismerte fel a létrehozott értéket, nem tartotta Benedek Pétert naiv művésznek. Szerinte egyes képei, rajzai a magyar mesterek műveivel egyenrangúak. „Az ő festészete egészen más, már születése pillanatában meg volt áldva olyan memóriával, amely lehetővé tette számára a vizuális úton szerzett formai tapasztalatok elraktározását, így csak bizonyos fokú tudást kellett megszerezni ahhoz, hogy sajátos módon kifejezhesse emberi, festői mondanivalóit egyaránt."

11 Benedek Péter saját maga teremtette meg alkotói módszerét, festészete töretlen, a kibontakozást egyetlen idegen hang sem zavarta meg. Példája az ország különböző részein élő „őstehetségek" számár ab átorítást jelentett: mozgalom indult el, amelynek kezdete a Nemzeti Múzeumban 1934-ben megrendezett őstehetségek kiállítása volt. Benedek Péter alkotói személyiségének és életművének prekoncepcióktól mentes elemzése máig írem készült el. Ennek egyik oka az lehet, hogy a művészettörténészek és néprajzosok a naiv művészetről kialakított állásfoglalásaikban gyakran ellentétbe állították a népművészetet és a naiv művészetet, vagy éppen ellenkezőleg a népművészetet a naiv művészettel összemosva tettek megállapításokat. Ezekben az értékelésekben a hangsúly olyannyira a műalkotásra került, hogy az alkotó személyisége szinte elhanyagolható mellékkörülménnyé vált.

12 Pedig a néprajzosnak sok mondanivalója lehet az egyes parasztfestők életművének és életútjának alapos, új módszereket és néprajzi szempontokat érvényesítő tanulmányozása révén. Fontos körülményként hangsúlyozni kell, hogy „a naiv művészet néprajzi jellege elsősorban szociológiai vonatkozású, az alkotó nem foglalja el teljesen a társadalmi munkamegosztásban a művésznek kijáró helyet, és csupán szabad idejében folytat művészi tevékenységet".

13 A naiv művész egy műfajt hoz létre, amely a folklór keretein belül nem vizsgálható, mert lényeges vonásokban különbözik a folklór műfajtól. A folklorisztika eredményeit mégis figyelembe kell venni, mert kialakított olyan követendő módszereket (elsősorban a szöveges és zenei műfajok elemzésében), amelyek a naiv művészetet tanulmányozók számára is hasznosak lehetnek. Ilyen pl. az egyéniségkutatás, amely a népmese és a félnépi folklór kutatásában vált határozott irányzattá és az alkotó személyiségének szentel nagy figyelmet. Az egyéniségkutatás a népművészet elemzésében is megjelent, elsősorban M AD AR ASSY László és DOMANOVSZKY György munkamódszerében.

14 A naiv művészet kialakulása a népművészet feltételeinek felbomlásával függ össze. BÁLINT Sándor látta meg, hogy „a naiv művészek akkor bukkannak fel nagyobb számban, amikor a népi kultúra már haldoklik. Amikor már nem tudnak organikusan beilleszkedni a hagyományrendbe, s éppen ezért környezetük gúnyosan szemléli őket, hogy még csak itt tartanak. Ugyanakkor sajnos az értelmiség nem sietett kellőképpen ezek segítségére. Elsősorban, hogyha volt is érdeklődés, egzotikumnak, kuriozitásnak tekintették ezt a típust, és így is kezelték Őket."

15 Nem kerülhetjük meg a feladatot, Benedek Péter személyiségének és alkotói módszerének a felderítését. Az egyik lehetséges megközelítés 11 GERGELYNÉ BAKTAY Julianna, 1979. 65—66. 12 Kivétel Moldován Domokos munkája, amelyben a naiv művészek életútjának fontos dokumentumait adta közre, lehetőséget adva ezzel másoknak is az elemzéshez, további kutatásokhoz. MOLDOVÁN Domokos 1987. 13 VARGA Zsuzsa, 1980. 692. 14 VOIGT Vilmos, 1977 a. 642—3.; 1977 b. 643. és 1979. 189—193. 15 MOLDOVÁN Domokos, 1987. 90—91. , 25