Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Bakó Ferenc: Kompolt község településnéprajzának vázlata

dését erősen befolyásolták a század elejének gyakori tűzvészei, Kompolton az 1904. évi, amely a Falu északi részén, így a Felső-szögben is, mintegy 30 házat emésztett meg. A gazdasági épületek közül a kamrát és a fészert a lakóház(ak)al szemben, az istállót és a sertésólat pedig hátul, az udvar végében helyezték el. Az előbbi a lakóház tengelyében, utóbbi vele szemben állt. A lepadlásolt típusú istállóban — az „ól" nevet nem ismerik — férfiak és gyerekek aludtak, padlásán pedig a dohánytermelés elterjedése óta dohányt szárítottak. Századunk elejéig a sertés­ólat a lakóház bejáratával szembe építették, de akkor átkerült a telek másik oldalára, az istállón túl, az udvar végére. Kompolt népi építkezésmódját az ed­digieknél pregnánsabban határozza meg az a szokás, hogy a lakás(ok) bejáratá­val szemben sajátos gazdasági épület helyezkedik el. Attól függően, hogy a portán hány család lakik, ebben az épületben annyi kis, két részből álló helyi­ségegyüttest találunk. A közös fedél alá épített két helyiség a kamra és a fészer. A kamra kőből vagy vályogból készült, egyetlen sejt az udvarról szolgáló be­járattal és 1—2 ablakkal. Ha véghomlokzata az utcára néz, akkor azon feltétle­nül ablaka van. Padlója deszkás, tűzhellyel és kéménnyel többnyire el van látva azért, mert régi szokás szerint itt a család öregjei, nagyszülők, dédszülők lak­nak. Második helyiség a fészer, aminek háta és egyik oldala fehérre meszelt deszka, eleje pedig nagyobb, egy vagy kétszárnyú, léc ráccsal ellátott, ugyan­csak meszelt kapu. Gyakran innen nyílik a kamra alá nyúló borospince ajtaja, benne pedig borászati eszközöket, edényeket, egyéb szerszámokat és tűzifát tar­tanak. A borospincét ritkábban önállóan építették, az oldalkamra és fészer kö­zelében. A Felföld jellegzetes gazdasági építménye, a nagyméretű cséplő csűr és a palack alakú, földbe ásott gabonásverem Kompolton ismeretlen. Az alábbi épületleírások és fényképek, rajzok 1959-ben és 1968-ban készül­tek. 57 1 1 1 1 3 < 2 2 2 2 — 4 3. kép. A Hámán K. u. 31. sz. udvar, Pászti Mihályné és többen. 1. lakások; 2. kamrák fészerek, nyári konyhák; 3. istállók; 4. sertésólak; 5. udvar; 6. szérű; 7. veteményes kert. Falu, Hámán Kató u. 31. sz. ház udvara A Pászti Mihályné és mások tulajdonában lévő telek három részre oszlik: elől a lakóudvar (5), mögötte kerítéssel elválasztva a szérű (6) és leghátul, ugyancsak elkerítve a veteményes kert (7). A lakóudvar bal oldalán lakások sora (1) egy fedél alatt, hátul az istállóval (3). Ezekkel szemben az udvar jobb oldalán a telken lakó négy család gazdasági helyiségei, tehát kamrák és fésze­rek, egyes kamrák azonban már nyári konyhának átalakítva. A szérű bal ol­dalán a négy család sertésólai (4). 177

Next

/
Thumbnails
Contents