Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

K. Csilléry Klára: Adatok az asztalszék múltja és továbbélése kérdéséhez

К. CSILLÉRY KLÁRA ADATOK AZ ASZTALSZÉK MÜLTJA ÉS TOVÁBBÉLÉSE KÉRDÉSÉHEZ A kutató egyetlen tárgyra vonatkozó vizsgálódását sem tekintheti lezártnak, még a legegyszerűbbnek, következésképp leginkább problémamentesnek tűnő objektum esetében sem. A róla írt tanulmánya megjelenhet, ám a vele kapcsolatos adatok gyűlnek tovább, hiszen az ezzel foglalkozónak már „ráállt" a szeme. Márpedig a megismert új adatok rendszerint újabb kérdéseket ébresztenek. Ilyen, szerénysége ellenére is újabb és újabb kérdésfeltevésre ösztönző tárgy munkásságomban az asztalszék. Kisebb közlemények után,

1 1958-ban tettem közzé, követve a magyar paraszti asztal és asztalszék felvetette problémák megoldását kereső elődeimet, Cs. Sebestyén Károlyt,

2 Bátky Zsigmondot,

3 Víski Károlyt

4 és Domanovszky Györgyöt,

5 az ezen két tárgy történetét illető adalékaimat,

6 most pedig ismét az asztalszékről kívánok írni. 1958-ban az alakulástörténet lefolyásának tisztázásához kíséreltem meg hozzájárulni. A felkutatott IX— XIII. századi képi és írott adatok segítséget adtak annak felvázolásához, hogyan történt az antik műveltségből öröklött, könnyű, alacsony, kerek lapú és csupán néhány személyre szolgáló asztalkának — mely a mi népi asztalszékünknek is őse — a felváltása, a IX. század második felében kezdődően, a viszonylag magas és négyszögletes, rendszerint hosszúkás lapja révén nagyobb számú személy együttes étkezésére lehetőséget adó, bakos asztallal.

7 Hozzátehető, hogy ez utóbbi szintén antik eredetű, de a római ős korántsem szobai bútor, hanem az ipari-kereskedelmi tevékenységet kiszolgáló felszerelési tárgy, így például piaci asztalként használatos.

8 1958-ban még, elődeim evolúciós szemléletű elképzeléseitől is befolyásolva, bizonyosnak véltem, hogy az asztalszéknek a magyar parasztházakban még kellett előznie a magas asztalt.

9 Később azonban, a magyar népi lakáskultúra kialakulásának kezdeteit kutatva és szélesebb összefüggésekben szemlélve a kérdéseket, korrigálni tudtam ezt az elképzelést. Az adatok ugyanis arról győztek meg, hogy az egymásután éppen fordított.

10 Ezek szerint a magyar parasztság hajlékaiban elsőként, még az Arpád-kor folyamán, a magas, négyszögletes asztal kapott helyet, tehát az az asztalforma, mely a honfoglalás és megtelepedés ideje táján hódított új divatként Európában, melyet ezáltal a falusiak méltónak érezhették arra, hogy ünnepi alkalmaik kellékei közé sorolják, szerves részévé 1 K. CSILLÉRY Klára 1957; K. CSILLÉRY Klára 1957—58. 2 CS. SEBESTYÉN Károly 1930. 3 BÁTKY Zsigmond 1931. 4 VISKI Károly 1941. 239—245. 5 DOMANOVSZKY György 1942. 19—21.; DOMANOVSZKY György 1964. 17—19. 6 K. CSILLÉRY Klára 1958. 7 K. CSILLÉRY Klára 1958. 6—8. 8 Lásd pl.: SZERGEJENKO, Marija J. 1960. 24. kép. 9 K. CSILLÉRY Klára 1958. 12. 10 K. CSILLÉRY Klára 1982. 253—254. 149