Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)
K. Csilléry Klára: Néhány adalék az ácsolt gabonás ládák középkori történetéhez
zős szóalakokra minden bizonnyal éppen a jobbágyok csekély befogadóképességű gabonatárolóiról szólva lehetett szükség. Mintegy illusztrálja Alfric apát szó jegyzékének kis terméshozamra méretezett ácsolt gabonás ládáját — habár mintegy másfél évszázaddal későbbről — a franciaországi vézelay-i Sainte-Madeleine apátsági templom egyik domborműve (1. kép). Azok közül a hónapábrázolások közül való ez, amelyek az előcsarnokbeli, az 1120-as évek elején keletkezett középső kapu timpanonjának központi képmezőit keretezik, pontosabban az egyike a szeptember hónapnak szentelt két medalionnak. Míg párja a cséplést jeleníti meg, ezen már önti is a földműves a kicsépelt gabonát a nyeregtetős ácsolt ládába. Igaz, a láda méreteit érezhetően jócskán lecsökkentette az alkotó, hiszen az ilyet még parasztgazdaságok esetében is aligha csupán egyetlen zsáknyi gabona befogadására szabták. 16 így a zsák — mely a parasztzsákok szokott mintegy 80 kilós méretének megfelelőnek látszik — hatalmasnak tűnik mellette. Mindez nyilvánvalóan a munkafázis lényegének a kiemelését szolgálja az alulnézetre komponált jelenetnél. 17 Az alacsony tárolóalkalmatosságba való betöltés mozdulata azonban hiteles, láthatóan személyes élményből eredő, miközben az is kétségtelen, hogy a mesternek az ácsolt láda ilyen, részletekbe menő pontosságú megjelenítéséhez az ekként megépített gabonatartót ugyancsak közvetlenül kellett ismernie. Erre a perdöntőén fontos és korai ábrázolásra magam egyszer már felhívtam a figyelmet, nevezetesen még az 1950-ben az ácsolt ládákról írt összefoglaló tanulmányomban. 18 Megfelelő kép hiányában azonban akkor le kellett mondanom a közlésről. Bizonyára ez okozta, hogy a magyar kutatók érdeklődését nem sikerült felkeltenem iránta. A dolgozatom francia változatát használó Franz WINDISCH-GRAETZ 19 viszont — akinek egyébként is nagy érdeme, hogy számos, a korábbi bútorirodalomban csupán mellékesen említett, lényeges adaléknak utánajárt —, felismerve az ábrázolás jelentőségét, publikálta azt az európai középkori bútorok történetéről 1982-ben megjelentetett könyvében. 20 Mindazonáltal úgy véltem, hogy talán ezt követően sem felesleges bemutatni, ebben a most tárgyalt összefüggésben is, így azok számára, akiknek az érdeklődése esetleg nem terjed ki az egyetemes bútortörténetre, ezt az ácsolt ládák gabonatárolásra való paraszti alkalmazásának korai voltáról oly szemléletesen tanúskodó francia domborművet. Sajnos úgy látszik, a gabonatartó ácsolt láda parasztgazdaságokbeli használatát dokumentáló vézelay-i dombormű egészen magános emlék: efféle egyszeri ötletek nem ritkák a francia és az olasz középkori templomkapuk plasztikai díszei közt. 21 A termést ácsolt ládába elraktározó jobbágyparaszt jelenete nem tér 16 Füzes Endre az általa áttekintett adatok alapján a közelmúltbeli gabonatartó paraszti ácsolt ládák legkisebb űrtartalmát a kisebb gabonahozamot nyújtó vidékeken, nevezetesen az északi országrészben 4—10, Erdélyben 3—10 mázsában jelöli meg (FÜZES Endre 1984. 53., 55.). Ehhez hozzátehető, hogy például a középkori Németországban 180 kilóra teszi a kutatás az évi fejenkénti gabonafogyasztást (idézi: SZABÓ István 1975. 49.). 17 Lásd pl. az egész timpanon együttesében: BRANDT, Paul 1927. 244. kép. A szóban forgó jelenet jelentőségére Brandtnál még nem történik utalás. 18 K. CSILLÉRY Klára 1950. 282.; K. CSILLÉRY Klára 1951. 278. 19 Vö. : WINDISCH-GRAETZ, Franz 1982. 144. 20 Vö.: WINDISCH-GRAETZ, Franz 1982. 59. kép; én itt most ezt a képet használom fel. 21 HANSEN, Wilhelm 1984. 37. 143
