Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)
Fejér Gábor: Az apátfalvi festő asztalosság kialakulásának kérdése
térő típus is jelen volt, egy ívelt záródású toronydísz. 28 Ëz az a forma, amelyből a Makón őrzött darab származtatható. Ennek díszítése fekete alapra centrálisán elhelyezett, hármas virágfejből kilépő aszimmetrikus, vegyes virágú, tulipánt, gyöngyvirágot és egy meg nem határozható felülnézetes virágfejet tartalmazó csokor, az oldalél karéjos sormintázattal díszítve. Érdekes az ágyfej felső részén található kék alapszínű csipkézetes imitáció, amely elképzelhetően függönyt kíván érzékeltetni. (16. fotó) Az egyes virágok festésmódja egyértelmű megfelelést mutat nemegy, Makón, az 1840-es években készült tárggyal, 29 a csokor kompozíciója pedig szinte azonosan megtalálható egy gondolkodószéken 30 , (17. fotó), de a karéj os éldíszítésre is van — igaz későbbi — analógia. 31 Ezek alapján a tárgyat makói műhelyből származónak tarthatjuk. Ez az az ágyfej-forma, amely részint elképzelhetően Hódmezővásárhelyről, részint pedig bizonnyal Makóról kiindulva inspirálta az apátfalvi bútorformákat, ahogy azt a községben gyűjtött tárgyak is láttatják, vélhetőleg még a 20. sz.-ban is. 32 (18—19. fotó) A 20. sz.-ban az apátfalvi bútorok alapvető változásokon mennek át. Az eltérések formailag és szerkezetileg is szembetűnőek : a deszkaszerkezetű 33 sarokpadokat keret-betétes, vagy vázas szerkezetű bútorok váltják fel, a korábban egyenes záródású háttámlák felső éle tagolt, ívelt vonalvezetésű fűrészelt díszítést kap, a karfák pedig ívesen kifelé hajlanak. Mind a háttámlákon, mind pedig a karfákon gyakori a függélyes rácsozatos, vagy fűrészelt bábos áttörés. A stílus hordozói ebben a korban már elsősorban a sarokpadok és karospadok, melyek Apátfalván egymás mellett érték meg a 20. sz. elejét. Űj jellemvonásaik, hogy a korábbi centrális kompozíció mellett hangsúlyozott szerepet kap a horizontális szerkesztésmód, hogy az alapszín kivilágosodik világoskékre, esetenként fehérre, s hogy a motívumok színeiben egyeduralkodóvá válik a zöld és a piros, dúsan, zsúfoltan levelezett indadíszt, és oldalnézetes tulipán virágfejeket alkotva. A korábbi korszak ismérvei közül folytonos a csokrok szimmetriája és azok alsó összefogásának megoldása, valamint a legalsó indaszálak korábban ismertetett vonalvezetése, amelyhez sokszor az egészen szűk elhelyezési lehetőségek ellenére is ragaszkodnak, nem ritkán a kompozíció rovására 34 . Ezek a bútorok az 1910-es években a korábbinál jóval nagyobb bőségben állnak rendelkezésünkre. Stílusuk jellemzői alapján létrejöttüket belső fejlődés eredményének tarthatjuk. Az 1913-ban készült sarokpad (20. fotó) Csicsó Gyula munkája, s több ezzel mind formai, mind pedig a festés tekintetében, teljes hasonlóságot mutató darabot ismerünk. (21—22. fotó) Ha tekintetbe vesszük, hogy Ugyanakkor az itt, ugyancsak bemutatott, a régebbi stílust képviselő 1906-ban készült darabot (7. fotó) szintén ő készítette — s amelyen a mester alkotóerejét 27 Tornyai János Múzeum Hódmezővásárhely (=TJM) Ltsz. 55. 1. 3., Koszta József Múzeum Szentes (1. K. CSILLÉRY Klára 1990. 144. 135. kép), MFM Ltsz. 52. 21. 99. 1. (1. uo. 112. 91. kép). 28 Néprajzi Múzeum Budapest (=NM) Ltsz. 50. 04. 24. és 62. 160. 4. 29 A tulipánokra nézve pl.: menyasszonyi láda 1844. JAM Ltsz. 83. 30. 1., a felülnézetes virág belülről kontúrozott szirmaira: menyasszonyi láda 1846. JAM Ltsz. 76. 321. 1. (vö. 12. fotó). 30 1846. JAM Ltsz. 83. 81. 1. 31 23. jegyzetben idézve. 32 MFM Ltsz. 55. 118. 1. 3., JAM Ltsz. 79. 189. 1. 33 Deszkaszerkezetű tárgyon azt a tárgyat értem, amelynek alkatrészelemei egyes deszkák, vagy deszkákból elmenti illesztéssel képzett lapok. A deszkaszerkezetű bútor szép példája az itt is bemutatott 1906-os sarokpad (7. fotó). 34 L. pl. sarokpad, 1913. JAM Ltsz. 67. 9. 1., karospad, 1915. JAM Ltsz. 78. 313. 1., bölcső, JAM Ltsz. 64. 2. 11. 137
