Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Sabján Tibor: Gondolatok az alföldi tüzelők történetéhez

rétének a változását nem követi a kemencék nagysága, vagyis egy alacsony és kisméretű zsellérházban ugyanakkora kemence állhat, mint egy nagygazda tágas szobájában. Recens kemencéink nagyságát tehát nem a fütendő szoba mérete, de nem is a fűtéshez használt anyagok milyensége, hanem a bennük egyszerre süthető kenyerek mennyisége határozta meg.

30 Ezt pedig közvetve a család nagysága és lehetőségei befolyásolták. így már érthető az a jelenség, hogy a recens kutatás kisebb vagy közepes nagyságú kemencéket talál, pedig a visszaemlékezések egészen nagy kemencékről is tudósítanak. A kemencék méretcsökkenésének tendenciája mögött tehát a paraszti családstruktúra változása áll. Eddigi adataink alapján úgy tűnik, hogy a kívülfűtős kemencék legkisebb épített belmérete két kenyér és egy cipó befogadására volt alkalmas. Ezt a nagyságot említi KISS Lajos a hódmezővásárhelyi kemencékről írt monográfiájában, és ez volt az általunk talált legkisebb kemence mérete is, melyet még az 1980-as években is használt egy idős felsőszentiváni asszony.

31 A hódmezővásárhelyi kemence átmérője 85—90 centiméter volt, a szögletes felsőszentivánié a kuckóval együtt 120/102 centiméter. Ezek a kemencék kisebbek voltak, mint a régészek által feltárt késő középkori bögrés kemencék, mégis ugyanazokkal a könnyen égő anyagokkal fűtötték őket, mint a náluknál jóval nagyobb hat vagy 5. kép. Kecskeméti gazdaember szobája 1853-ból (KUBINYI Ferenc—VAHOT Imre 1853. I. 120.) 30 A kérdés megítélésében a szakirodalmi közlések teljesen egyértelműek, ezért a terjedelmes irodalomjegyzék helyett csak összefoglaló munkánkra hivatkozunk: SABJÁN Tibor, 1988. 44. 31 KISS Lajos, 1953. 201.; Felsőszentiván, Nagy Torma Vincéné (sz.: 1902) 125