Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Sabján Tibor: Gondolatok az alföldi tüzelők történetéhez

kezô elnevezéseket gyűjtöttük: kalap, ЪйЪ, váll, kuckó, padka. Bátmonostoron az alábbi terminusokat használták: kalap, ЪйЪ, váll, padka, kispadka, kuckó, vagy kucó.

2

^ Topolyán a felső dísz alatt volt а ЪйЪ, amely a kemence vállára vagy párkányára támaszkodott. A kemence oZdaZát а padkára építették, amelynek az ajtó felőli részén volt a kispadka, fal felőli oldalán pedig a kuckó.

25 Temerinben a kemence tetejére helyezett díszt búbnak, az alatta lévő csonka gúla formájú részt kupolának vagy búbnak nevezték. A kupola a kemence uáZZára támaszkodott, melynek fal felőli részét nyaknak hívták. Ez alatt voltak a kemence oZdaZai, majd a padka és a kuckó következett.

26 3. kép. Kemenceábrázolások Mária Terézia korabeli terveken (MILLER, Toni 1947. 64.34.) A fenti áttekintésből is látható, hogy a Duna—Tisza közének déli részén az összetett kemencékhez gazdag terminológiai rendszer járul, amely még kiegészíthető lenne olyan elemekkel melyek nem a forma, hanem a szerkezet tartozékai, mint például a tévő, a kemnceszáj és а fenék. A terminológiai vizsgálatokból levonható következtetéseink megerősítik a képi ábrázolások alapján kifejtett nézetünket, amely szerint az Alföldön, különösen a Duna—Tisza közének déli részén az összetett formájú kemencék több évszázados múlttal rendelkeznek, így minden valószínűség szerint formai és terminológiai téren is kötőd24 Az eddig közölt adatok a szerző gyűjtéséből valók. 25 H ÁRKAI Imre, 1982. 1149. 26 HARKAI Imre, 1983. 55—56. 123