Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Dinnyés István: XIII. századi ház a tápiógyörgyei Ilike-parton

DINNYÉS ISTVÁN XIII. SZÁZADI HAZ A TÄPIÖGYÖRGYEI ILIKE PARTON Az emlékanyag gyarapodásával párhuzamosan mind a régészet, mind a nép­rajz területén jelentős eredmények születtek a magyar középkor gazdasági esz­közeinek kutatásában. E megismerési folyamatnak dr. Ikvai Nándor tevőleges résztvevője volt. Munkásságának és személyének tisztelettel adózva tesszük közzé a Tápíógyörgyén feltárt, Árpád-kori ház leleteit. 1979-ben néhány napos, 1984-ben hosszabb ásatást végeztünk Tápiógyörgye (Pest m.) déli határrészén, az llike-jolyás (a Tápió déli mellékága) északi part­ján, ahol egy alacsony, Ny— К irányú dombocskán Árpád-kori templom körüli temetőt bolygatott meg a mélyszántás. A Tápiógyörgye—Újszilvás szilárd úttól K-re levő, É-on a Sós út nevű földúttal, Ö-en az Ilike határolta terület a helyi Zöld Mező MGTSZ 0313/1. hrsz. táblája. 1 Az Ilike mindkét partján elterülő Ár­pád-kori falu kiterjedését terepbejárások tisztázták 2 (2. kép). Az Árpád-kori ház keleti részét 1979-ben, nyugati, nagyobb részét 1984-ben tártuk fel. 3 A ház a templomtól É-ra, a temető területén létesült (2. kép). A templom É-i hajófalának alapárka és a ház közötti távolság kb. 2,7 m. Humuszos talajba ásott gödrével sírokat sértettek meg, a házpadló alatt Árpád-kori sírt tártunk fel, sírgödör (?) foltját figyeltük meg a D-i szélénél. Az ÉNy-i saroknál és a DK-i padlórész alatt a háznál és a temetőnél korábbi gödrök foltját rögzítettük. 4 A ház É-i szélét — jóval a ház pusztulása után leállított — oszlopgödör vágta át A ház eredetileg téglalapos gödrének oldalait a szántás már megsemmisí­tette. Körvonalai a padló és az oldalfalak találkozásának szintjében rajzolódtak ki, keleti részén — a kemence kivételével — a padlószintet sikerült megfigyelni 5 (3. kép). Hosszúsága az Ny— К irányú hossztengelynél 491 cm, szélessége 340— 345 cm, a D-i fal kiugrásánál 364 cm. Padlója enyhén lejtett К felé. Szintje 1 Tápiószelei Blaskovich Múzeum adattára 497—77.; Régészeti Füzetek 1/33 (1980), 86—87. A feltárások leletanyaga a ceglédi Kossuth Múzeumban, leltározatlan, rész­ben kezeletlen. Az 1984. évi ásatáson Tari Edit és Borsos Hedvig restaurátor vol­tak a szerző munkatársai. 2 Topográfiai terepbejárások Tápiógyörgye 9, 10, 11. és 23. lelőhelyei. Korábbi terep­bejárások tapasztalatairól DINNYÉS István: A táj és a természet hasznosítása a régészeti leletek alapján. In: Tápiómente néprajza (szerk.: Ikvai Nándor) I. Stu­dia Comitatensia 15. Szentendre, 1985. 18. 3 A temető területén talált kemencét a feltáráskor szabadtéri kemencének véltük: Rég. Füz. 1/33 (1980), 86—87. Utóbb rá kellett jönni, ház részlete lehetett. DINY­NYÉS István i. m., 25. (A cikk kézirata 1983 tavaszán zárult.) Az 1984. évi kuta­tás fő feladata a ház teljes feltárása volt. Az ásatást a tápiógyörgye! tanács és a termelőszövetkezet segítette, gépi munkával támogatta. 4 A lelőhelyen az újkőkortól az Árpád-korig több korszakban állt település. Az Ár­pád-kori temető alatt egy 5. századi sírt tártunk fel. 5 1979 nyarán a kemencétől D-re levő rész alakját sem a szántás alatt, sem mé­lyebben nem sikerült meghatározni a nedvességet alig tartalmazó, humuszos talaj­ban. Ismételt nyesésekkel észrevétlenül faragtuk el a ház DK-i szélét. 1984-ben e terület kiásása túl mélyre sikeredett, elpusztult az É-i szél egy szakasza. 101

Next

/
Thumbnails
Contents