Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)
Ottományi Katalin: Késő római kerámia a leányfalui őrtoronyból
166 Lehet, hogy ugyanarról az edényről van szó. A meglévő 8 db töredékből kettő származik a régi ásatásból. (53.1.113., 53.1.73.) De az Alföldi által említett összeillő 6 db nem került elő. A mi töredékeinkből nem lehet az edény formát összeállítani, nagyon sok darab hiányzik még. 167 Ottományi 1989, fig. 125/27.; Lányi 1981, Abb. 8/4.; Pilismarót: MNM 75.7.665.; Keszthely-Fenékpuszta 1983., 6. mh. XVIII. szelv. —35 cm (Erdélyi I. ásatása, római kőépület). 168 Piriing 1979, 42—., 2866. sír, Taf. 82/1., IV. század közepi érem. 169 Ottományi 1989, fig. 126/34.; EBBM 70.551.5. és 552.1.; SZFM 55.41.58. (bögre), 64.43.1. (egyfülü fazék) 170 Az egyes motívumokhoz az analógiákat 1. Ottományi 1981, XVIII—XXV. Taf. 170—171. 171 Ottományi 1989, 529. fig. 120/1, lb, le, 134/6, 135/7.; Intercisa 1971., 2. épület, 3. réteg (praetorium). 172 A töredék a Sashegyi anyagban szerepel, gyártási helyként Csobánka van feltüntetve, 1. Káposztás dűlő, MRT 7., 6/24. lh. Kelta edényégető kemence és II—III. századi telep van itt a Topográfia szerint. Ez az edény viszont inkább III. századi és nem kelta forma. SZFM 75.81.15. 173 Palágyi S.—Sey K., A balácai éremlelet, Com. Arch. Hung. 1983. 65., 4—5. kép. Részletes II—III. századi analógiákkal. 174 Rupprechtsberger 1980, 25—61. 175 Ottományi 1981, 20., XXVII. Taf.; Barkóczi-Salamon 1971, 35—. 176 Szőnyi i. m. 345—350., pl. Győr, Tokod. 177 SZFM 77.241.23.; Grünewald, 1979, Taf. 62/5. 178 Bakulenko—Prihodnyik 1985, Tabl. 1/4. 178a Kropotkin, V. V., Denkmäler der Przeworsk-Kultur in der Westukraine und ihre Beziehungen zur Lipicaund Cerjachov-Kultur. Symposium, Bratislava, 1977. Abb. 5/5. 173—. 179 K. Végh К., Régészeti adatok Észak-Magyarország i. sz. I—IV. századi történetéhez, HÓMÉ 13-14/1975/63-129. X/2., XII/9.; TejralJ., Morava, na sklonku antiky, Praha 1982., I/1-Velatice. 180 Bóna 1963, 278.; Tejral i. m. 1982, Taf. 1/2.; Pollak 1980, Taf. 53/3, 13/10. — Maiersch, Eggenburg. 181 MRT 7.28/25. lh., 36. t. 22. 182 Diaconu, Gh.—Tzony, M.—Constantinescu, M.—Drarhbociau, V., L'ensemble archéologique de Pietroasele, Dácia XXI/1977/1999-220. , fig. 25/2. 183 Ottományi 1989, fig. 124/15, 19., 127/1— la. 184 Pollak 1980, TAf. 43/7, 49/6.; Trnka, G.—Tuzar, J., Spätrömische Völkerwanderungszeitliche Siedlungsrande von der Heidenstatt bei Limberg, Maissau, NÖ. Arch. Aust. 68. (1984) Abb. 9/5. 185 MRT 7.27/7. lh. 35. t. 2.; Ottományi 1989, fig. 123/3-7.; Keszthely-Fenékpuszta 1983., 6. mh. XVIII, XIX. szelv. (kőépület) 186 SZFM 77.269.23., 78.40.4.; Stadler 1981, Abb. 5/1; Grünewald 1979, 65., Taf. 61/6.; Pollak 1980, Taf. 75/1. 187 Roeren, R., Zur Archäologie und Geschichte Süd-Westdeutschlands im 3. bis 5. Jahrhundert n. Chr., Lb. RGZM 7. (1960) 214. Abb. 8/6.—Laisacher. 188 Résztelesen 1. a kézzel formált kerámiánál. 189 Tokod: EBBM 70.535.5—6. 190 Pollak 1980, Taf. 41/9.; Ottományi 1989, fig. 124/15. 191 Részletes irodalmat 1. a mázas kerámiánál. 192 Bónis 1987, 40.; Grünewald 1979, Taf. 102/2. 193 L. mázas kerámiánál 83. jegyzet pl. Tokod, Pilismarót, Intercisa, Tác. 194 Tejral 1985, Abb. 1—11. V. század első fele. 195 Ottományi 1989, fig. 122/19, 119/57., V. sz-i tárolóverem. A tábor feladása után betelepült népességhez köthetjük. Ottományi 1981, Tab. XXV. pl. Sopron, Pöttsching, Keszthely. 196 Lányi 1981, 73—121; Bónis 1987, II. rész 16—. 197 Besimított rombuszminta 1. 70.546.3., 70.541.19.27. Festett rombuszminta, tálperemen: Bónis 1987, 1/1. 198 MNM 75.7.508. 199 Ottományi 1981, 28—29. Analógiákat 1. a típusoknál és a mázas kerámia összefoglalásánál. 199a Rasajski, R., Die sarmatische Töpferwerkstatt in Crvenka bei Vrsac, Rad, vojvod, Muzeja 6/1957/39—. 200 Ottományi 1981, 29., 17. jegyzet 201 Soproni 1985, Taf. 11/3, MNM 75.7.508. 202 L. 15—17. jegyzet. 203 Bóna 1963, 284-.; SZFM 77.24123., 78.8.12., 21.; Soproni 1985, Taf. 11/1-3., 13/2., 46., MNM 75.7.508. 57
