Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)

Ottományi Katalin: Késő római kerámia a leányfalui őrtoronyból

91 Szőnyi 1984, 345—350. ; Ubl, H.

, Die archälogische Erforschung der Severinsorte und das Ende der Römerzeit in Donau-Alpen-Raum, in: Severin, 1982. 86—. 92 Szőnyi, i. m. 93 Bonis 1987, IL rész (Tokod); Vikic-Belanöic 1970, 33. (Emona) 94 Ubl i. m. 88—.; KraskovsM 1974, 29. sír (érem i. sz. 310-ből); Szőnyi 1984, Abb. 6. $>5 L. 83. jegyzet, és Szőnyi Í984. Abb. 6., ill. Barátföldpusztán Valentinianus utáni fossa betöltésből, 1. Gabler, D., CarnuntumJb. 28. 1988. Abb. 11. 96 Bonis 1987, 44—. Ide sorolja a vízszintesen kihajló peremű tálakat is, pedig ezek már olyan széles körben, divatként terjedtek el a IV. században, hogy közvetlen keleti vagy itáliai hatást, legfeljebb csak a délpannoniai műhelyeknél lehet kimutatni. 97 Bónis 1987, I. 10—., II. rész 11—. 98 Lányi 1981, 73-120.; Bónis 1987. 16-. 99 Finály, G, Castra ad Herculem, AÉ 27 (1906) 52.— 100 Salamon, A., Spätrömische gestempelte Gefässe aus Intercisa, FA XX. (1969) 53—. 101 Thomas, E., Római kori mázas agyag díszedények a Győri Múzeumban, Arrabona 3. (1961), 17—32. 102 Thomas 1955. 120-123.; Grünewald 1979, 73. 103 Buocz, T., Colonia Claudia Savaria, Altertum 25./1979/119—125.; uő. AÉ 102./1975/301—302. 104 Vikic-Belancic, 1970, 29-44. ; Mikl-Curk 1968, 5—10. ; Petru—Peîru 1978, 89—. ; Petru, P., Die römerzeitliche keramische Produktion in Jugoslawien, AV. 27./1976/224—232. ; Mikl—Curk, I., Prispevek к proucenju rimske losöene loiicenice v Sloveniji, Razprave Dissertationes 6., Ljubljana 1969., 185—194. Néhány itt felsorolt műhely a IV. században már nem Pannoniához tartozott pl. Emona. 105 Tokod, Bónis 1987, 44—50. pl. csavart fül, kétfülű korsó stb. 106 Bertacchi, L., La ceramica invetriata di Carlino, Aquileia Nostra 1976., 182—. fig. 2. 107 Bónis 1987, 44—., 280. jegyzet. 108 Piriing 1986, 106—.; uő. 1966, Typentaf. 1/11., 8a—b., 2/27. stb. 108a Nagyjából ugyanez a határa az észak-afrikai sigillaták elterjedésének is. 1. Gabler, D. Carn. Jb. 1988. Abb. 13. 109 Bónis 1987, 5—. további irod., 35—44. jegyzet. 110 L. 106, 108. jegyzet, Kupprechtsberger 1980, 25—61; Arthur—Williams 1981, 481—510.; Salamon, Á.— Duma, Gy., Altertümliche Einstoff—Bleiglasuren, Anzeiger der phil.-hist. Klasse der Ost. Akad. der Wissensch., 45—60. 111 Ltsz. SZFM 64.3.67. túl kicsi töredék a rajzoláshoz, edény alsó része. Analógia pl. Mautern, (Friesinger 1981, Abb. 6.1 11-12.-válltöredékek). 112 Bónis 1987, Vin/12.; Maróti 1985, IV/1—2, — besimított. 113 Intercisa 1975., principia, 58—59/16. szelv. tf., 26. obj., és4/7. ép. 2. réteg.; Lányi 1981, Abb. 4/1—2.; Pollak 1980, Taf. 129/3-28., 104/1-9. - Straning, Rothensee stb. 114 Mikl-Curk 1968, Abb. 2.; Ottományi 1989, fig. 113/3-3a-3b.; Lányi 1981, Abb. 14/1, 3. XXVII. Typ.; Grünewald 1979, Taf. 57/10.; Vágó—

Bona 1976, Taf. 29/3., — szórvány; Burger 1974, 4—5. kép; Dunabogdány: SZFM 77.269.30. 115 Bersu i. m. Taf. 14/24. (Bürgle, IV sz.); Fremersdorf, F., Der römische Gutshof Köln-Müngersdorf, 1933, Rom. Germ. Forsch. 6. Abb. 37/4. 116 Ottományi 1989, Fig. U3/7b.; Intercisa 1975. 4/7. épület (principia) legalsó szint. Szabó, К.

, Die 1977 freigelegten Gräber des westlichen Gräberfelder von Intercisa, Alba Regia XVIII (1980), 291—316., 2233. sír, Taf. XIII/3.; Ottományi 1989, fig. U3/3b., Cat. 9. (III. századi). 117 Grünewald 1979, 40., Taf. 24/2, 8.; Brukner T. 65/8-9., 1. tip. 118 Friesinger 1981, Abb. 3/4, 9.; Grünewald 1979, Taf. 71/5, 8. Mindkét helyen simított felülettel gyártották. 119 Zsidi 1987, 13. kép, 101. sír/3.; Grünewald 1979, 71., Taf. 68/3; uő. 1983, Abb. 22/11.; Ottományi 1989, fig. 115/21. 120 Grünewald 1979, Taf. 72/5-6.; uő. 1983. Abb. 29/4, 6.; Ubl 1986, Abb. 20/6.; Trnka 1981, Abb. 5/11.; Friesinger 1981, Abb. 2/9, 7, 3/7, stb. 121 Tejral 1985, Abb. 6/2, 4-5, 7-8, 10. stb. 122 Volt még Leányfalun egy kis bordázott felületű töredék, tartozhatott tálhoz, pohárhoz, korsónyakhoz egyaránt 1. Soproni 1985, Taf. 9/11. 123 Grünewald 1979, 52. A már tárgyalt tagolt felső részű, kónikus falú mély tálakat is ,,Ringschüssel"-nek nevezi. 124 A forma az I—IV. századig általánosan használt típus. 1. Bónis 1942, XXI/29. 55