Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)

Miklós Zsuzsa: XIII. századi nemesi udvarház Tura–Szentgyörgyparton

ben а ХП. század 2. felére-végére utalnak. Ezzel egybevág a pénzváltó mérleg, amely a fentiek szerint szintén а ХП. század 2. felében, ХП1. század első felében volt használatban. Felmerül a kérdés, hogy kerül egy ilyen finom kidolgozású pénzváltó mérleg egy kis Árpád-kori faluba. Az Árpád-korban ugyanis a pénzváltás a pénzverők kiváltsága volt.

24 Tehát egyrészt a forgalmasabb kereskedő- és pénzverő helyek pénzváltóházaiban dolgoztak, részben, ,,új pénz" idején, vagyis az évi kötelező pénzbeváltás idején 6 hétig járták az országot.

25 Mivel tudomásom szerint ebben az időszakban csak egy királyi pénzverő működött Magyarországon, valószínűleg Esztergomban,

26 és arról sem tudok, hogy lelőhelyünk közelében а ХШ. században forgalmasabb kereskedőhely lett volna, feltehető, hogy ez a mérleg egy éppen úton levő, és az itteni birtokosnál megszállt pénzváltóé lehetett. Felmerül azonban az a lehetőség is, hogy a falu — és a ház — birtokosa saját maga használta a mérleget. Más, hasonló korú lelőhelyen, földvárban is előfordult már pénzváltó mérleg (Mende-Lányvár).

27 A ház pusztulását esetleg valóban a tatárjárás okozhatta. A lelőhelyet a középkori Szentgyörgy faluval azonosítom. Szentgyörgyöt (Zenthgwrgh), prédiumként, 1424-ben említi először oklevél. Ekkor Szelei (de Zelew) János országbírói ítélőbíró 360 Ft-ért eladta a szomszédos Túrát birtokló Prodavizi Ördög (Vrdugh) István fia Miklósnak.

28 Árpádkori birtokosát nem ismerjük. ХШ. századi pusztulása után — a leletek és az oklevelek tanúsága szerint is — nem éledt újjá. 1424 után a XVTJ. században szerepel ismét, de minden alkalommal pusztaként. Többnyire Szentegyed és Parócza prédiumokkal együtt említik, amelyeknek határát a közeli falvak lakói használják.

29 Egy 1657. évi vizsgálat szerint Szent György puszta falu határát a turaiak „élték és bírták régi időtől fogva".

30 A XVII. századi iratokban többször szereplő Szentegyed puszta nyomait Szentgyörgytől DNy-ra kb. 7 km-re találtuk meg. Jelenleg Zsámbok határához tartozik. (MRT ХШ/3. köt. 28/17. lh.)

31 Parócza valószínűleg azzal а ХШ. századi lelőhellyel azonosítható, amelyet Zsámbok K-i határszélén találtunk. (MRT ХШ/3. köt. 28/10. lh.)

32 A terepbejárási megfigyelések szerint mindkét ХШ. századi falu templomos volt. (15. kép) Az eddigi terepbejárási eredmények alapján megállapítható, hogy Szentgyörgynek Ny felől Túra, DNy-ról Szentegyed, D-ről valószínűleg Parócza volt a szomszédja. É-i és K-i szomszédait nem ismerem. A Tura-Szentgyörgyparti lelőhely jelentőségét a kétosztatú téglaépület adja. A kétosztatú épületek az Árpád-kori falvakban még nem túl gyakoriak. Az eddig ismertek mind felmenő falúak. A fal szerkezete azonban más-más. Pl. Bálint Alajos Esztergom-Szentkirályon egy 7 x 3 m alapterületű lakóházat tárt fel (2,7 x 3 és 4,0 x 3,0 m-es helyiségekkel). A felmenő falak sárga agyagos földalapozásúak, amelyre járomba rakott és a járószintből kiemelkedő, szintén döngölt falat emeltek. A padlószint az egykori járószinttel azonos magasságú volt. A ház omladékaiban П. Géza ezüstobulusát találták (CNH I. 63.)

33 Ebben a korban igen ritka — a templomokat leszámítva — a falvakban a tégla felhasználása. Kétosztatú téglaépületről — falusi környezetben — egyelőre csak egyről tudok: a Méri István által Kardoskúton feltárt házról. A 7 x 3,80 m-es, félig földbe ásott téglaépülethez 3,80 x 3,80 m alapterületű helyiség csatlakozott, amelynek ágasfákkal erősített (s talán patics-) fala volt. A ház falait habarcsba rakott, részben egész, részben törött téglákból emelték. A habarcs összetétele közel áll a 2. kardoskúti templomnál felhasznált habarcséhoz. Az egyező vonások alapján Méri valószínűsíti, hogy a téglaépületet a 2. templom építésének befejezése után a megmaradt — részben törött — téglákból készítették. Eszerint a házat а ХШ. század első felében használták, amit alátámaszt a ház közvetlen környezetében talált két átlyukasztott Ш. Béla-rézpénz is.

34 A falu területén más téglaépületet — a templomon kívül — nem találtak. így Méri valószínűnek tartja, hogy a falu egyetlen téglaháza rangosabb embernek, talán a település vezetőjének, vagy éppen birtokosának lakhelye volt.

35 439