Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)

Tari Edit: Árpád-kori templomok Cegléd környékén I.

még elő. Kváderkő méretek: 21 X kb. 40 x kb. 25 cm, 48 X 48 x 17 cm, 45 x 62 x 22 cm, és egy ívelt falú kő: 36 x 36 x 19 cm. 71 Itt 2—3 rétegű temetkezést is megfigyeltek. 72 Ezek 34-35. sír, 38-41. sír. 73 1368. okt. 2. (OL Dl 5696 és 15446), Bártfai 1938, 394. közli latinul, fordítását újabban közölte BenkőZs. 1982, 80-81. A terület elnevezésével összefüggésben lehet, hogy a felszín homokbuckás, futóhomokkal borított terület, Rakonczai 1982, 17—26. 74 OL Dl 16907., Pasc. 10. No. 23. 75 1649. február 10. Pozsony, MOL E 151, Acta ecclesiastica ordinum et monialium, 16. d. 121. fasc. No. 14., Hídvégi 1984, 97.: — Csemő első említését 1655-ből ismeri. 76 Részletesen kifejtve 1. Oppel 1931, 50., 71—73. Emlegetik még BenkőZs. 1982, 70., Hídvégi 1984, 66. 77 1729. „Predii Csömö Homok in Terreno Oppide sui Czegléd existentis" ... Acta eccl. ord. et mon. 16. d. 121. fasc. 13. No. 4. 78 Kiss 1988, 316. 79 Balanyi jelentése, MNM A 208. N. III. 80 Topái J. helyszíni szemléjéről jelentés, CKM A 948—71., leletanyag: CKM Ltsz.: 72.5.1—11. Jelentés: MNM A 1.5/1970. 81 Müller Róbert ásatása, Rég. Füz. 28. 1975. 91—92. 82 Balanyi 1975, 135. Az adat eredetére nem hivatkozik, szájhagyományból értesült róla. Bővebb felvilágosítást 1989. decemberében nem tudott adni. Balanyi adatára hivatkozik valószínűleg Hídvégi 1984, 74. 83 Dinnyés jelentése, Rég. Füz. 35. 1982. 87., CKM A 1902—82. 84 Tari 1987, 115—120. Bővebb ismertetése a közeljövőben jelenik meg a Ceglédi Füzetek sorozatában Tari Edit: „A ceglédi Öregszőlők régészeti emlékei" címmel. A cegléd-nyúlfülehalmi templomot jelen tanulmány írása közben tártam fel, feldolgozására később kerül sor. 85 V. Székey 1981, 109-111., 1. még 99. jegyzet. 86 Mérete 31 x 15 x 5—6 cm. 87 Több mérhető darab volt közöttük: 45 x 22 X 15, 45 X 22 X 14, 30 x 30 x 44, 58 X 44 X 28 cm. 88 Kovalovszki 1986, 111. 89 Módy 1989, 41-55. sz. n. kép 90 Mesterházy Károly ásatása, alaprajzát közli: Módy 1989, 41—55. sz. n. kép 91 Szatmári 1987, 4. 6. kép. Ezúton is köszönöm Szatmári Imrének, hogy még kéziratban lévő tanulmányát rendelkezésemre bocsátotta. 92 Pálóczi-Horváth 1984, 124,, 14/2. kép. 93 Bakay 1989, 63. kép, 146—148., valamint idesorolható a Cegléd-Nyúlfülehalmon talált félköríves templom is. 94 Közülük három darab volt ép; 30 X 17 x 5, 27,5 x 15 X 5, 31 x 17,5 x 5,5 cm. Több tégla az egyik oldalán, egy darab mindkét oldalán habarcsos volt. Anyaguk pelyvával soványító«, egyenletesen égtek át. A töredékek szélessége: 14,5-tól 18 cm-ig, vastagságuk: 5—6,5 cm-ig váltakozott. 95 Topái 1972, 53-98. 96 Müller 1975, 71-72. 97 A meghatározásban Lovag Zsuzsa volt a segítségemre, amit ezúton is köszönök. Hasonló formájú darab közelünkből, Nyársapátról is ismert: Benkő E. 1980, 341. és 24. tábla 2. kép, a szerző a XV—XVI. századra keltezi. 98 Szatmári 1987. 99 A nyársapáti templom újabb rövid ismertetésénél említi meg a szerző, hogy a „gótikus hajó és a szentély oldalfalai alatt kőalapozást készítettek, de a követ agyag közé rakták és nem mészhabarccsal kötötték." Fotó és rajz hiányában nem dönthető el egyértelműen, hogy a tárgyalt csoportba tartozik-e, így csak fenntartással sorolom közéjük. A Nagykőrös környéki templomoknál sem derül ki világosan az alapozások szerkezete. Balanyi 1989. 69-72. Valamint Ladánybenére 1. 85. jegyzetet. 100 A tanulmányban közzétett ásatási felvételeket Dinnyés István, a rajzokat és a táblafényképeket a szerző készítette. A kéziratot 1990. januárjában zártam le. A dolgozatot Kovalovszki Júlia lektorálta. Kedves segítségét ezúton is hálásan köszönöm. 405