Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)
Tari Edit: Árpád-kori templomok Cegléd környékén I.
épületek alaprajza ilyen egyszerű falusi templomok esetében pontosan nem keltezhető. A templomépítések idejének megállapításához kevés az adatunk. A nagykáta-kenderhalmi templom esetében a nyugati karzat nem segít meghatározni sem a templom építésének, sem a karzat emelésének időpontját. A tápióbicskei Szent Vid-templómnál azonban a párkánykő valószínűsíti, hogy az egyházi épületet a XV. század elején még használták. Az épület elhagyása, ill. pusztulása az ezt követő időszakra tehető. A templom körüli temetők leletei a templom fennállásának idejéhez esetenként nyújtanak adalékot, ám az építés, a templom elhagyása és a pusztulás idejének megállapításához nem elegendőek. Például a nagykáta-kenderhalmi templom körül előkerült ХП. századi pénzek, s a tápióbicskei Szent Vidtemplomnál talált ХШ. század közepén készült ékszerek, vagy a csemő-hosszúdűlői temetőben tárolt XIII. századi tárgyak mind csak valószínűsítik a templom létezését a fenti időben. Mint a bevezetőben szó volt róla, a csekély számú okleveles forrás nem ad választ a vidék Árpádkori egyházszervezetének, egy-egy falu egyházi jogállásának, a plébániahálózat felépítésének kérdéseire. Az egyházi építmények részletes vizsgálata egy-egy szűkebb területen, tájegységen belül, remélhetőleg lehetővé teszi olyan törvényszerűségek felismerését, amelyektől — szerencsés esetben — választ remélhetünk a fenti kérdésekre. Ezeknek a részleteknek (alaprajz, méret, építési technika, átépítések, tájolás, temetkezések) a megismeréséhez azonban módszeres régészeti feltárásokra van szükség, amelynek sürgető aktualitást ad a terület veszélyeztetettsége az intenzív talajművelés miatt. JEGYZETEK 1 Pest megye 1958.; Dávid 1974.; Guzsik 1979.; Szolnok megye 1988. 2 Biczó 1987, 71—80. 3 Bálint 1960-62, 39-111.; Benkő E. 1980, 315-424.; Balanyi 1989, 69-72. 4 Balanyi 1989, 57-77. 5 Cegléd-Madarászhalom (Topái J.), Tápióbicske-Szent Vid (Dinnyés I.), Csemó-Hosszúdűlő (Dinnyés I.), Nagykáta-Kenderhalom (Dinnyés I.), Tápiógyörgye-llike part (Dinnyés I.), Cegléd-Öregszőlő (Tari E.), Cegléd-Nyúlfiilehalom (Tari E.), az ásatások közül közölve: Topái 1972, 53—98., rövid ismertetés: Dinnyés 1982, 20-21.; Tari 1987, 115-120. 6 Hídvégi 1984. 7 Ezek: Dánszentmiklós-Tetveshalom (Benkő Zs.), Tápiószőlős-Tégláshalom (Dinnyés I.), TápiószőlősFélegyházi halom (Tari E.), Cegléd-Kövespart (Tari E.). Közülük rövid ismertetés: Tari 1988, 31—35. 8 MRT 7. kötet, 1986., MRT XIII/2. kötet (nyomdába leadva: 1989) 9 A topográfiai munka vezetője Dinnyés István. Leletanyag a ceglédi Kossuth Múzeumban (továbbiakban: CKM) 10 Pl. az 1275-ös bicskei határjás: Wenzel IX. 1871. 92. reg.; Bártfai 1938, 79. reg.; Bakács I. 1982, 150. reg. A továbbiakban a regesztaszámokra hivatkozom. 11 OrtvayI. 1891, 101—113. 12 Pl. Szent Vid, Szentmártonkáta, Boldogasszonykáta, Szentlórinckáta, Szenttamáskáta ... stb. L. Bártfai 1938 vonatkozó részek. 13 Biczó 1987, 71.-ben további irodalommal. Mint arra Györjfy 1977, 328. rámutatott, egy püspökségen belül a plébániahálózat növekedése — az Árpád-korban — a szentek kultuszának változásában tapintható ki. 14 Terjedelmi okok miatt a templomokat több részletben (sorozatban) szeretném közzétenni, s az anyagot újabb ásatásokkal folyamatosan bővíteni. 15 Wenzel IX. 1871, 92. 16 Középkori okleveleit ismerteti — de elsősorban családtörténeti szempontból, Kocsis 1985, 79—80., 153-154. 17 Wenzel IX. 1871. 92 alatt közölt olvasatát használtam, említi ezt az oklevelet még Bártfai 1938, 79.; Bakács I. 1982, 150.: utóbbiban szó van a Szent Mihály oltárról, amely az oklevélben nem szerepel. 402
