Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)
Tari Edit: Árpád-kori templomok Cegléd környékén I.
san átégettek. Egy ékszerűen faragott idomtéglatöredék is előkerült. A kövek közül a faragottak mind kváderkövek voltak. 70 A templom körüli temető A temetőből csak az „elkerülhetetlen" részek feltárását tervezte az ásató. A feltárt 48 sír zöme a templomtól délre, az I. árokban (2 X 25 m) került elő. Az épületalaptól E-ra húzott IV. árokban csak 5 sírt találtak. (XII. kép, XIV. kép 2.) A csupán felső szintjében kutatott temetőrészietet összefoglalva mutatom be. Az I. árokban a templomhoz közelebbi síroknál, az erős bolygatottság miatt már nem lehetett megfigyelni a sírgödröket. (XIV. kép 2.) Itt a magasabban lévő sírokat már valószínűleg elszántották és csak a legmélyebben fekvő temetkezések maradtak érintetlenül a földben. A kis halom keleti lankáján, az I. árok keleti végében, mélyebben kerültek elő a sírok 71 . Több esetben itt a sírgödröt is észlelték. A sírgödrök alakja: lekerekített téglalap. 72 Temetkezési szokások. A sírok betöltésében több alkalommal talált Dinnyés István faszenet (1. és 15. sír), néhánynál a faszén mellett építési törmeléket is (8., 11—13. sírokban). Ha törmelék van a sírban, gyakorta feltételezik, hogy a templom pusztulása után temették el a halottat. A kis mennyiségű tégla-, kő- és habarcsdarabok úgy is belekerülhettek a sírföldbe, hogy egy templomfelújítás (pl. tatarozás) után elplanírozták, elegyengették a felszínen a törmeléket, „szemetet". Semmiképpen nem szabadna azonnal a templom pusztulását feltételezni. A faszén előfordulása a sírokban gyakori jelenség, meggyőző magyarázatot erre nem ismerek. Az elhantoltak kezeit többféle módon rendezték el a sírban. Általánosnak mondható a váz mellett nyújtott kar. Ettől eltérő: a jobb kéz a bal medencére hajtva (20. sír), kezek összefonva vagy egymásra téve a deréktájon (1. sír), kézfejek a hason (26. sír), kézfejek a combtőn (33. sír), bal kéz a combtőn (40. sír). A sírokban a kéztartások között alapvetően két típust lehet megkülönböztetni, a nyújtott és a hason keresztbe tett karokat. Az utóbbiaknál, ha a kéz lecsúszott a hasról, akkor jöhettek létre a fenti variációk. Mellékletek: A szegényes sírleletek haj karikákból, halotti obulusból és néhány vasszögből állnak. Összesen 7 hajkarikát találtak, rendszerint a koponya mellett, állkapocs alatt. (VIII. kép 1—7.) A 10. sírból egy XII. századi pénz (CNH I. 145.) került elő. (VIII. kép 10.) A másik két pénz (CNH I. 145., 151.) szintén sírhoz tartozhatott, de szórványként leltek rá. (VIII. kép 8—9.) A vasszögek is már bolygatott rétegben voltak egy kivétellel, mely a 33. sír keleti végében feküdt. (XVI. kép 18.) Sírmélységek: —20 —130 cm. A felszínen gyűjtött kerámiatöredékek között nagy számban fordult elő kézikorongon készült XII— Х1П. századi fehér kerámia, melyeken a csigavonalas bekarcolástól a fogaskerékmintáig változatos felületi díszítéseket találunk. (XVI. kép 1—12.) A templom építésének pontos idejét sem az alaprajz, sem a temető leletei nem határozzák meg, az Árpád-koron belüli keltezéshez nincs elég adatunk. Az Árpád-kori templom körüli temető azonban valószínűvé teszi, hogy létezett ekkor a templom. 398
