Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)

Ottományi Katalin: Késő római kerámia a leányfalui őrtoronyból

edénynek ,,kívül egész testét egy szerszámmal vakarták végig, amely apró párhuzamos vonalakat hagyott hátra".

166 Egy hasonló formájú és peremű, de kicsit kisebb edényt gyártott a mauterni műhely, simított felülettel {Friesinger 1981: Abb. 11/14.). Ugyanilyen nagy fazékhoz tartozhatott a 19a. típusú peremtöredék is. Felülete simított. c) 26. típusú bögre. Simított felülettel készült. A „leányfalui szokásos fazéktípus" előzményének tartható. Nyaka rövidebb, pereme, kevésbé hajlik ki. Hasonló töredékeket találunk pl. Ács-Vaspusztán, Tokodon, Pilismaróton és KeszthelyFenékpusztán. Ez utóbbi két helyen besimított díszítéssel.

167 A forma érdes felülettel Rajna-vidéki temetőkben is előfordul pl. Krefeld-Gellep, IV. század közepére tehető mellékletekkel.

168 d) „Leányfalui fazéktípus": 66. tip. (33. t.) Ez a bögre- és fazékforma besimított díszítéssel igen ritka. Mindössze két darab található, melyek nyakát függőleges sávok díszítik (66. tip.). Simított felülettel már jóval több töredék készült (kb. 35 db), de ez a simítás nem az egész felületre terjed ki, hanem csak a típus jellegzetes díszítését, a bordaszerűen erős korongolásnyomokat és a talp feletti seprűs mintát hangsúlyozták simítással, pl. 39b., 58b., 61b., 67—68. típusok. Anyaga ezeknek a daraboknak is keményre égetett, jól iszapolt, homokkal soványított. Simítottt felületű, illetve besimított díszítésű analógiát igen keveset ismerünk a típushoz. Tokodról és Szentendréről ismerünk a nyakán besimított ferde vonalakkal, háromszöggel vagy szabálytalan rácsmintával díszített töredékeket. Ács-Vaspusztán pedig simított felülettel került elő.

169 e) Az 52. típusú kis bögrén szabálytalan besimított rácsminta található. Pontos analógiája nincs. Pereme az előző csoportéhoz hasonlít 1. 53. tip., de a formája más. f) 35. típus: Kihajló, osztott peremű fazék, vállán simított vízszintes és ferde vonaldíszítés részletei látszanak (27. t.). A forma többi töredéke (34—37. tip.) a házikerámiához tartozik. Van ezen kívül még néhány túl kicsi töredék, melyekről csak azt tudjuk, hogy edény válltöredékéhez tartoztak. A pontos formát nem lehet megállapítani. Ilyen pl. a 3., 10—11., 15—15a., 21a., 22a., 25. számú töredék. Az utolsó négy talán bögréhez tartozott. Besimításuk változatos. A 16. besimított rácsmintás talp korsóhoz vagy fazékhoz egyaránt tartozhatott. Alföldi A. ismertet még néhány, azóta elveszett bögre- és fazéktöredéket. így pl. rácsmintás bögrék (XXIX/1., 5.), „urna forma", ill. „köcsög" ferde vonalakkal és rácsmintával (XXIX/6., 11.). II. Besimított motívumok: (Díszítés szerinti csoportosítás) a) Rácsminta: 27 db (+ Alföldi 6 db) A besimított töredékek felét rácsminta díszíti. Formát tekintve bikónikus tálak nyakán (16—18. tip.), egyfülű szűk nyakú korsók vállán (besim. 12., 13., 17. tip.), szélesebb szájú korsók nyakán (24. tip.), kis bögrék nyakán vagy hasán (52. tip. 15—15a. és Alföldi XXIX/1., 5), fazekak nyakán (2. tip.) vagy hasán (16. és besim. 14.) és fazéktalpon (16. tip.) fordul elő. Kombinálhatják függőleges vonalakkal (korsőnyakon, 17. tip.) vagy zegzug mintával (11. sz. töredék). Ilyen zegzug minta besimítva nincs több Leányfalun, szabálytalan, egymásba futó vonalai a bekarcolt zegzug mintákra hasonlítanak (pl. 43/9.). Függőleges sávok közé is tehetik a rácsmintát, fazék vállán vagy bikónikus edény nyakán (40. t. 18-19.). b) Fenyőminta: 3 db 32