Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)
Simon László: Korai avar kardok
64. Kecel (Bács-Kiskun т.) Karikában végződő markolatú, keresztvassal ellátott, egyélű, hármas ívű függesztőfülekkel fölszerelt arany veretes kard. A markolatot és a hüvelyt kettősgyöngysordíszes szalaggyűrűk és sima lemezek díszítik. A függesztővereteken berakásos fejű szögek és granulációs minták vannak. Rekonstruált H = 110 cm. Típus: П. (15. kép 2.) Keltezés: VII. szd. 2. harmada. Irodalom: László (1955) 232-233., Fig. 64. és LI-LII. t., LUI. t. 25. (1-9) ; Biczó (1984) 27, 56. 15. ábra (térkép) 173. lh. 65. Kecskemét, Sallai út (Bács—Kiskun m.) Karikában végződő markolatú, keresztvassal ellátott egyenes arany veretes kard. A markolatvas közepén a faborítást rögzítő szög számára szöglyuk: a szögfej aranyozott ezüst bordázott peremű rozetta. A díszítő veretek préselt aranylemezből készültek, rossz megtartasuak (kivéve a markolatkarikán). A sima lemezeket rögzítő szalaggyűrűk díszítése három gyöngysorból áll. A tok — valószínűleg a koptató — veretei közé sorolható még egy sima és egy С típusú bordázott bronzpánt. A teljes H = 105 cm, ebből a markolat H = 17,2 cm. A hüvely torkolatveretének Á = 4,2 cm, a penge legnagyobb Sz = 3,7 cm. Típus: П. Keltezés: VII. szd. 2. harmada. Irodalom: H. Tóth (1980) 117-118, 122, 141, 143.; Abb. 5-8. 66. Kehidakustyán-Kehida, Központi Tsz-major (Zala m.) VII. századi korai avar kard. Típus: III. Irodalom : Népszabadság 1985. VII. 50; Szőke—Vándor (1986). 67. Keszthely-Fenékpuszta I. sír (Zala m.) Kétélű, keresztvassal ellátott kard. A markolatvas hiányos, csonka gúla alakú; egyenletesen szélesedve, szimmetrikusan vált át a keresztvasba, illetve a pengébe. A keresztvas enyhén ívelt, H = 91 cm, ebből a markolat H = 8 cm. A penge Sz = (a keresztvas alatt) 4,5 cm (közvetlenül a hegy fölött) 2,7 cm. Típus: IV. (11. kép 6.) Keltezés: VI. szd. 3. harmada. Irodalom: Lipp (1885a) 9. ; Bóna (1982—1983) 117-119., 12. t. 1. 68. Keszthely, városi temető, szórvány (Zala m.) Egyélű kard. A csonka markolatvas téglalap keresztmetszetű, aszimmetrikusan szélesedve vált át a pengébe. A markolat és a hüvely fából, a koptató (?) csontból készült. Ez utóbbi csonka kónikus testű, végénél középen egy furattal. Mintázata: három sávban elhelyezett, egymás mellé, hegyére állított és egymással érintkező bekarcolt rombuszokból áll. Eredeti H = kb. 90 cm. Típus: I. Keltezés: VII. szd. 2. harmada. Irodalom: Lipp (1885b) 30., 27—28. rajz. A koptatóhoz 1. még Mesterházy (1969—70) 109-116. 69. Kiskörös, város alatti temető 9. sír (Bács-Kiskun m.) Egyenes, egyélű kard töredékekben, hiányosan. A markolatvas lapos téglalap keresztmetszetű, a pengéhez aszimmetrikus szélesedéssel csatlakozik. A hüvelyen két — László Gy. által félkörívesnek rekonstruált — kardtartó fül volt eredetileg. A penge legnagyobb Sz = 3,6 cm. Típus: I. (14. kép 3.) 294