Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)

Ottományi Katalin: Késő római kerámia a leányfalui őrtoronyból

A leányfalui edénnyel pontosan egyik párhuzam se egyezik. b) „Leányfalui fazéktípus": 39b., 42., 50a., 60., 63. tip. (28—32. t.) A műhelynek e legjellemzőbb edénytípusán belül csak igen kevés készült mázas kivitelben. Ezek egyike egy kis bögre típus füllel (42. tip.). A 39b. egy szokványos méretű fazéktípus. Az 50a. és 60. megvastagodó, fedőnek kiképzett peremű, rövid nyakú kis peremek. Túl kicsik ahhoz, hogy a formát biztosan tudni lehessen. Csak mázpöttyök vannak rajtuk. A 6 3. típus egyedi formát képvisel. Pereme hullámos (négy helyen benyomva) és bár rontott edény (falán dudorosra égett), pereme túl szabályos ahhoz, hogy véletlen selejt legyen. Díszítése a műhelyre jellemző többszörös hullámvonal. Válla szélesebb, az egész edény nagyobb, mint a többi ilyen típusú fazék. Nyakkiképzése a murgai korsókéra hasonlít, van is még egy hasonló kisebb edény simított felülettel, a korsók között besorolva (1. 15. t. 12.). A máz színe ezeknél a típusoknál zöld. c) Valószínűleg mázas bögre formához tartozott a 4 3. t. 1 3. s z á m ú kis töredéke, melynek oldalát plasztikus patkó (félhold) díszítés borítja. Ez a díszítés igen változatos edényformákon fordul elő (bögrék, fületlen, egy- vagy kétfülű korsók, váza alakú edények). A

IV században főleg Ny-Pannoniában igen gyakori, pl. Savariában gyártották is, de a provincia más területein is előfordul, pl. Tokod, Intercisa, Tác, Gerulata, Carnuntum, Klosterneuburg, Cibalae, Sirmium stb.

88 Noricumban is előfordul ebben az időszakban, pl. Mautern, Lauriacum (Schörgendorfer Taf. 36/443.). E) Osszefo

gl alá s : A mázas kerámián belül már több egyedi forma található, mint a házikerámiánál, bár à barbár edényformák erre sem jellemzőek. Egyedi sajátosság a magas talpon álló kis csésze, a horpasztott falú korsó, a murgai peremek változatos korsótípusokon való alkalmazása, kétfülű korsótípus, hullámos peremű, murgai nyakú edény stb. A formákon kívül a műhely sajátos jellemzője még a díszítés is. Ilyen gyakran és ilyen változatosságban más lelőhelyeken nem alkalmazzák ezeket a bekarcolt hullámvonalakat és benyomkodott pontsorokat. Más lelőhelyekkel összehasonlítva a mázas kerámia mennyiségében és formai megoszlásában is különbségek mutatkoznak Leányfalun. így pl. a mázas kerámia általában a leletanyag 4—10%-a (pl. Pilismaróton 5%, Ács-Vaspusztán 10%, Tokodon csak 3,9% stb.). Leányfalun feltűnően sok ez a 19%. A formákon belül is igen sok van, amit csak Leányfalun gyártottak mázas kivitelben, máshol díszítetlen szürke, vagy simított felülettel készült pl. murgai korsók, „leányfalui fazéktípus", behúzott peremű tál. A korsóknak is többnyire csak a 10—15 %-a szokott mázasán készülni, itt pedig ennek a kétszerese mázas felületű (30%). Mindezeket az eltéréseket Leányfalun a helyi kerámiagyártással magyarázhatjuk. Ez a műhely a feltűnően sok besimított mellett mázas kerámiát is gyártott.

89 A mázas kerámia Pannoniában nagy tömegben a IV század második felében tűnik fel, bár egyes lelőhelyeken néhány db már a század eleji rétegekben is megfigyelhető, pl. Ács-Vaspuszta.

90 Használata az V század első felében még bizonyítható. A máz színe alapján a IV századi és V századi típusok között nemigen lehet különbséget tenni. Általánosságban érvényes az a megállapítás, hogy a korábbi darabok nagy része barna, sárgásbarna színű.

91 Ezek aránya a század folyamán egyre csökken, de még az V században is megtalálható. A IV század második felétől a zöld máz uralkodó szerepe érvényes, bár kisebb mennyiségben már ez is feltűnik korábbi rétegekben is. Szőnyi Eszternek az a megállapítása, hogy az V századi kerámia főleg zöld színű, valószínűleg 20