Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)
Dinnyés István: A hévízgyörki szarmata sírok
egyenes vonalú lábban. Az I. század közepétől a lábrész ellaposodó, a század végén jelentek meg a lapos lábrésszel öntött, kengyelnél kiugrással kiszélesedő, néha karcolt vonaldíszes lábú változatok. 125 A hévizgyörki fibula profilált kengyele, erősen kiszélesedő, inkább trapéz alakú, síklapos lába az aláhajlított lábú, töretlen ívű fibulák kéttagú változatával egyezik. Ez a változat a Feketetenger mellékén alakult ki a II. század elején, a II—III. században gyakori, használata valószínű a IV. században is. A rugó általában 4-es tekercsű, belső ívvezetésű, a kengyel vége szalaggá laposodik, ami kívülre, csőszerűén felhajlítva tartja a tűszerkezet rövid tengelyét. 126 A hazai leletanyagban a hévizgyörkihez leginkább a hódmezővásárhelyi és a tiszaroffi, kiszélesedő lábú, egytagú fibulák 127 hasonlítanak, továbbá apécsi, szintén egytagú aranyfibula, melynek háromszögletes lábát rekeszbe foglalt, csepp alakú gránát díszíti. 128 Párducz Mihály az aláhajlított lábú fibulák alföldi megjelenését а П. periódus elejére, 180—220 körűire keltezte, korai típusok közé sorolva a „legyezőszerűen" szélesedő lábú változatot (Hódmezővásárhely, Tiszaroff) is. 129 E korai típusok az aláhajlított lábú fibulák másik, Közép-Európában is széles körben elterjedt, megtört ívű (a kengyelvég és a láb általában tompaszöget zár be) csoportjához 130 tartoznak. Ide sorolható a pécsi fibula is, míg a hévizgyörki fibula alakja a déloroszországi, töretlen ívű fibulákhoz van közel. A hévizgyörki 14. női sírban megfigyelt viseleti jelenségeket úgy összegezhetjük, hogy azok megfelelnek az Alföldön tapasztaltaknak (csüngódíszes fibula, karikás-csüngős öv, lábfejek környéki gyöngyök), s megegyeznek a DK-európai, szarmata, női viselet megfelelő elemeivel. Aláhajlított lábú fibulája dél-oroszországi eredetű, sajátos térdfibulája provinciális készítmény. A férfiviselet és tárgyai A 28. sír férfi halottjának ruházatából kis részleteket az átitató vasrozsda őrzött meg. A nyak bal oldalán előkerült fibula tűszerkezetén S-sodratú lenfonalakból, „sprang" technikával szőtt textildarab maradt meg, talán a szarmaták által is viselt, fibulával megtűzött, palástszerű köpeny részlete. A kard külső oldala mellett vastag szálú textildarabkák kerültek elő. Az egymást keresztező szálak a vásznakhoz hasonló szövésmódot mutatnak, a textília rendeltetése bizonytalan. A nagyméretű vascsaton és a csattest lemezei között megmaradt bőrrészletek a széles öv maradványai. A csattest belső, test felőli oldalán levő maradványok talán bőr felsőruhára utalnak. ; A nagyméretű vas övcsat (13. tábla 2.) párhuzamait — a gyulavári (Békés m.) sírlelet kapcsán — H. Vaday Andrea részletesen tárgyalta. Elsősorban a przeworski kultúra leletanyagában gyakoriak, a II. század 2. negyedétől a II—III. század fordulójáig. 131 A középső szarmata korszak férfiviseletének jellegzetes tartozékai a 28. sír kéttagú ezüstcsatjai és szíjvégei (13. tábla 3—8.). Azún. szarmata csatok, szíjvégek rendeltetésével, időrendjével Párducz Mihály több alkalommal foglalkozott, 132 az újabb adatokkal kiegészített leletanyag tipológiaikronológiai elemzését, a csizmához használt bokaszíj rekonstruálását H. Vaday Andrea és Kulcsár Valéria végezte el. 133 A hévizgyörki leletek kiválóan mutatják az ún. szarmata csatok és szíjvégek alapvető tulajdonságait. Keskeny szíjakra 134 (a hévizgyörki szíjszorító tagok, a szíjlemezek szélessége 0,7—1,16 cm) valók; a merev karikájú csatok szíjlemeze — kevés kivétellel — hosszú; a szíjvégeik meglehetősen hosszú, keskeny tárgyak (kéttagúaknái a tagok hosszának viszonya változatos). Alkalmazták őket övön: csat és szíjvég a medencében, vagy közelében 135 (Hévizgyörk: 12. tábla, 13. tábla 3—4.) és bokaszíjon: csat, szíjvég a lábfejeknél 136 (12. tábla, 13. tábla 5—8.). Viseleti szempontból lényeges, hogy a szarmata csatok és szíj végek, ill. a felszerelésükkel készült öv és bokaszíjpár több sírleletben egységes, nyilván egyazon alkalomból készített garnitúrát alkot. 137 Leginkább szembetűnő ez a 162