Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 21. Szentendre, 1991)

Csongrádiné Balogh Éva–T. Dobosi Viola: Paleolit és neoit kőeszközök Verseg–Tatárdombon

CSONGRADINÉ BALOGH ÉVA-T. DOBOSI VIOLA (Árpád Múzeum, Ráckeve) (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest) PALEOLIT ÉS NEOLIT KŐESZKÖZÖK VERSEG-TATÁRDOMBON Az aszódi Petőfi Múzeumban több leltári számon találunk felszíni szórványleleteket VersegTatárdombról. (81.68.1—42. számon szerepel az 1980. évi Kvassay—Miklós—Nagy—Torma-féle terepbejárás során talált kőanyag, 84.113.1—91. szám alatt az 1983-ban Bene M. és Fűzi L.-né kógyűjteménye, 84.114.1—13. számon Bácskay Erzsébet 1983. októberi gyűjtése.)

1 A gazd g és szép felszíni leletek szükségessé tettek egy hitelesítést, amit 1985 szeptemberében végeztünk el. Miután a leletek elemzése alapján bebizonyosodott, hogy a felszínen legalább két régészeti periódus (felsőpaleolit, neolit) leletei keveredtek, a hitelesítő ásatás célja elsősorban a paleolit lelőhely megkeresése volt. A telep a felszíni leletek sűrűsége alapján, a Tatárdombon átvezető, gyümölcsfákkal szegélyezett, É—D irányú földút két oldalán lehetett. Kutatóárkainkat a legújabb kiadású, 75 000-es léptékű térképen még nem jelölt új telepítésű magassági ponttól 30 m-re a földút Ny-i oldalán jelöltük ki. Ezen a területen összesen 60 m-nyi kutatóárkot nyitottunk, különböző tájolásban és különböző helyeken. A kutatóárkokat átlag 100 cm mélységig ástuk ki. A rétegsor valamennyi kutatóárokban azonos volt: — 20 cm vastag humusz — 25—30 cm vastag élénk, vörösesbarna kötöttebb agyag — 50—60 cm vastag, rideg meszes lösz, alján mészkonkréció-dúsulás. A kutatóárkok üresek voltak, sem paleolit, sem más kultúra településének nyomait nem találtuk meg. A sztratigráfia alapján úgy tűnik, hogy a Tatárdomb lepusztult, részben áthalmozott tetején, a későpleisztocén—holocén leletanyag már az újkori intenzív mezőgazdasági művelés során keveredett össze, és került a felszínre. In situ települési nyomok megtalálásának esélye csekély. A leletanyag tipológiai alapon két kronológiai horizonthoz: az idősebb felsőpaleolitikumhoz és a neolitikumhoz köthető. PALEOLIT ESZKÖZÖK LEVÉLHEGY: 1. kép 5. — nyújtott, plan-konvex keresztmetszetű bifaciális levélhegy, felülete erősen patinás, görgetett; a kopás mértéke meghaladja a tatárdombi felszíni leletek átlagos kopottságát (másodlagos lelőhely?). Hidrokvarcit, M: 76-29 mm (84.113.68.) 97