Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 21. Szentendre, 1991)

T. Dobosi Viola: Paleolit telep Verseg–Kertekalján

FÜGGELÉK Magyar Imre: HARMADKORI PUHATESTŰEK MARADVÁNYAI VERSEG-KERTEKALJA ŐSKŐKORI LELŐHELYEN Az 1986. évi feltáráson, az őskőkori felszín bontása közben ún. ékszercsigák kerültek elő a Verseg-Kertekalja lelőhelyen (3. kép). A fosszüiák az E szelvény 14, 24 és 25 D-ben, valamint a G szelvény 3 D-ben kerültek elő, 100—120 cm mélységben paleolit szintben, kultúrrétegből. Megtartásuk gyenge, töredékes, a bontás közben részben megsérültek. Alakítás, lyukasztás nyomai egyik tárgyon sem figyelhetők meg. Elokerülési helyükből ítélve eredetileg sem tartozhattak össze (nyaklánc). A telepre mint egzotikus, díszes tárgyak kerülhettek, esetleg a későbbi felhasználás reményében. A fosszíliák: Cerithium rubiginosum Eichwald (Pb 88/702, 725) Pirenella picta mitralis Eichwald (Pb 88/726) Cardium ? plicatum Eichwald (Pb 88/717) Melanopsis impressa Krauss (Pb 88/724) Féregjárat (Pb 88/747) Ez utóbbi egy henger alakú cső, s nagy valószínűséggel nem Dentalium. A puhatestű-maradványok szarmata korúak (14—12 Myrs), illetve a Melanopsis impressa lehet pannon is. A féregjárat tengeri üledékes kőzetből származhat, valószínűleg badeni korú. A szarmata üledékes kőzetek Verség falutól mintegy 10 kilométerre délnyugat—északkeleti csapással, Galgagyörk — Ácsa — Vanyarc vonalában bukkannak a felszínre. A geológiai szakirodalomban a fent említett fajok tulajdonképpen mind ismertek Galgagyörkről

1

. A szarmata feltárásoktól északnyugatra, a hegység irányába helyenként a badeni képződmények is felszínre kerülnek. A tercier puhatestűek dekoratív maradványai rendszeresen előkerülnek felsőpaleolit telepeken, így joggal feltételezhetjük, hogy mindennapos igényt elégítettek ki. JEGYZET 1 Szentes Ferenc: Aszód távolabbi környékének földtani viszonyai. Magyar Tájak Földtani Leírása. Budapest, 1942. 78