Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 21. Szentendre, 1991)

T. Dobosi Viola: Paleolit telep Verseg–Kertekalján

magkőmaradék (Pb 88/699): lapos, kissé kúpos diszkóid, többirányú szilánknegatívval, ívelt magkőtalp, patinás hidrokvarcit, M: 50—48 mm fél magkő (Pb 88/721): lapos, karcsú magkőmaradék, karcsú pengenegatívokkal, sárgásszürke hidrokvarcit (az E szelvényben talált műhelyanyagból), M: 28—28 mm. Pengék: retusált penge (Pb 88/723) : lapos háromszög keresztmetszetű, bal élén enyhén homorú, jobb élén enyhén domború retusálás, distalis végén friss sérülés, a penge nyilvánvalóan abból a nyersanyagból készült, ami a neolit szintben előkerült műhely anyaga: erősen patinás, finomszemcsés „északi tűzkő". Ez a tárgy a paleolit szintben volt. M: 54—22 mm penge (Pb 88/704): trapéz keresztmetszetű, széles, kissé hajlott, megmunkálatlan penge, májbarna (Fehér-Kárpátok?) homogén, selymes fényű radiolaritból. M: 69—35 mm. Az egyedi tárgyak mellett változatos alakú és méretű szilánkok, gyártási hulladék, töredékek képviselik a régészeti leletanyagot, változatos nyersanyagokból. A kőeszközök nyersanyagának forrásait két körzetben kereshetjük:

7 — 20 kilométeren belül — nagy távolságban (200 vagy annál több kilométer). Helyinek számító nyersanyag a hidrokvarcit, melynek számos primer előfordulását ismerjük a Mátra nyugati-déli peremétől (Apc, Gyöngyös vidéke) nyugat felé haladva a Galga völgyén keresztül (Püspökhatvan környéke). Ugyancsak a közvetlen környékről (a Vanyarci-patak teraszából?) gyűjthettek a kvarcitkavicsot. Nagy távolságról származó nyersanyag a radiolarit. Legkiválóbb, májbarna, homogén változatának mindkét közismert lelőhelye: a Bakony és a Fehér-Kárpátok is szóba jöhet. A radiolarit a lelőhelyen kavics/hordalék alakjában is előfordul. Verseg-Kertekalja lelőhelyen is népszerű az „északi erratikus tűzkő" -nek nevezett, pontosan nem identifikált nyersanyag: fehér-kékesfehér erőteljes patina nagyon finom szemcsés, homogén, selymes fényű, szürke-sötétszürke kovaféleséget borít. A legkiválóbb nyersanyagok egyike. A távolsági (import) nyersanyag közvetett vagy közvetlen úton egyaránt a telepre kerülhetett, a szegényes leletanyag nem elégséges a statisztikus értékeléshez. Kultúra A Verseg-Kertekalja óskőkori telep feltárt részletéből előkerült régészeti anyag nem elégséges a lelőhely pontos tipológiai besorolásához. A szórványos és részben atipikus anyag (archaikus jellegű kavicsszármazékok, kevéssé tipikus magkövek, megmunkálási hulladék, szilánk, kevés csontmaradvány) műhely jellegű, a kibontott lakófelszín településperemi sajátosságokat mutat. A kulturális besoroláshoz a következő támpontjaink vannak: — csak laza kronológiai kereteket biztosító fauna; — nehezen értékelhető, kissé kevert sztratigráfia; — az eszközök kevéssé tipikus jellege: — nagyméretű megmunkált kavicsok, archaikus jelleggel — középső paleolit karakterű gerezd-eszközök — felsőpaleolit jellegű magkövek — vaskos szilánkon (esetenként csonkított szilánkon) kialakított archaikus árvésők — ékszercsigák; 76