Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 21. Szentendre, 1991)
Maróti Éva: A római kori pecsételt kerámia és a Resatus-kérdés
Az eddig elmondottak alapján valószínűnek tartom, hogy a Thomas E. által Fejér megye délkeleti részén feltételezett korai műhelyt 346 Gorsiumban kell keresnünk. 347 E feltevést támasztja alá a nagy mennyiségű pecsételt kerámia, a 19 db Resatus névbélyeges töredék, a Gorsium körül csoportosuló további lelőhelyek. A Resatus korai működésének Nagy L. által i. sz. 75—90/95 közé, Thomas E. által az i. sz. I. század utolsó negyedére, Gabler D. által а П. sz. elejére meghatározott időpontja sem mond ennek ellent. Resatus korai műhelye tehát Gorsiumban lehetett, de már ez is szállíthatta áruit a civitas Eraviscorum területén más helységekbe, pl. Aquincumba is. 348 Később, az i. sz. 90/95—135 közti időben Nagy L. szerint Aquincumba költözött át. 349 Véleményem szerint Resatus nem költözött Aquincumba, csak egy filiálét létesített ott, melyet Scorilo Ressati libertus 350 és Victor Ressati 1( ) 351 irányíthatott. Talán erre mutat az is, hogy az aquincumi darabokon a névbélyeg mellett már szerepel az un. Resatus-levél — a két gyár az eltérő jelzéssel kívánta áruit egymáséitól megkülönböztetni? Aquincumból ismeretes cserépedény Victor márkajelzésével, akit Resatus fiának vél a kutatás, 352 a dák származású Scorilo pedig, aki az első dák háború során kerülhetett ide, a felszabadított rabszolgája lehetett. 353 Resatus eredeti műhelye tovább működött és fejlődött Gorsiumban, a filiale pedig Aquincumban. Aquincumban természetesen több műhely gyártott pecsételt edényeket 354 — valószínűleg Gorsiumban is így lehetett. Erre utal az itt talált, több mesterjegyes töredék, pl. Л1СС[ ], 355 VATI[ ] 356 és DEC[ ] 357 . A gorsiumi pecsételt darabok egy részét Lezoux-i, i. sz. 150—190 közt készült sigillatákkal találták együtt. 358 A П. század 2. harmadában működött gorsiumi, terra sigillatákat gyártó műhely kapcsolatai kimutathatóak Resatus gyártmányaival és az aquincumi gázgyári fazekasteleppel. 359 A gorsiumi és az aquincumi pecsételt motívumok közt sok azonosság fedezhető fel. Ezen meggondolások alapján könnyen elképzelhető, hogy a jó kivitelű, képmezejében tehetős kelta iparoscsaládot ábrázoló, felirata szerint a 30 éves korában elhunyt Resatusnak állított síremlék az edényekről ismert kelta fazekas Resatusé volt. Az aránylag fiatal életkor nem zárja ki a fazekassal való azonosítás lehetőségét, hiszen az i. sz. I— П. században az elhunytakkorát gyakran csak hozzávetőlegesen, néhány év eltéréssel tudták a hátramaradott hozzátartozók. Erre utal a statisztika által nem igazolt, 0-val vagy 5-tel végződő életkorban elhunytak aránylag nagy száma 360 — esetünkben is számolnunk kell az életkor kerekítettségének lehetőségével. Ha azonban elfogadjuk a kövön feltüntetett életkort, akkor sem lehetetlen, hogy Resatusunk 30 éves korában már ismert fazekas volt, akinek műhelyei voltak és árui elterjedtek a civitas Eraviscorum területén. Resatus bélyeges edényeinek katalógusa Mony (Vetus Salina) 1. Sárgásszürke, fekete mázas tál aljtöredéke. Belsejében fogaskarcolásos keretben RESATU[s feci] névbélyeg, felette csúcsával lefelé néző, ún. Resatus-levél. 361 (10. kép l.*) 362 Alsótöbörzsök, Trinker-tanya (= Sárbogárd, Tringer-tanya) 2. „Az 1961-ben talált kővel kirakott sírokat RESATUS bélyegzőjével díszített tál datálja а П. sz. elejére." 363 Másik forrás szerint a lelőhelyen ,,13 edény (2 Resatus tál)" került elő egyéb tárgyak mellett. 364 Baracs puszta 3. RESATUS FEC[i] bélyeges edénytöredék, „szürkés fekete cserépdarabon, alatta egyenközű inú levél" 365 (sic!). Budapest III. ker., Óbuda (Aquincum) 384
