Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 21. Szentendre, 1991)
Maróti Éva: A római kori pecsételt kerámia és a Resatus-kérdés
Apahidán, a Paduricza tetőn feltárt, római kori kóépületek leletei közt pecsételt töredékek is voltak. Az itt állott villa rustica a II. sz. 2. felében épült és a IV. századig állt fenn. 132 A pecsételt töredékeken levelek, rozetták, tojástagok és geometrikus díszítőelemek láthatóak. m Daciában — szintúgy mint Pannoniában — több, pecsételt edények előállításával is foglalkozó fezekastelep működött. Az egyik ilyen a porolissumi (Mojgrád), melynek anyagát részben már közzétették. 134 Az itt gyártott jellegzetes, szögletes profilú tálak, melyeken levél, rozetta és különféle geometrikus motívumok láthatók, а П. század végétől valószínűleg a IV század végéig keletkezhettek. 135 Az egyik itt talált töredék motívumai 136 egy zalalövői lelőhelyű darab díszeire emlékeztetnek. 137 A másik ismert, nagy fazekastelep a maroskeresztúri, 138 ahol a pecsételt díszítés a jellegzetes profilú, jobbára vörös színű tálakon jelenik meg. A maroskeresztúri anyag érdekessége, hogy a sigillatamotívumokra visszavezethető díszek mellett némely nyugat-pannoniai lelőhely, pl. Zalalövő késői anyagában is megtalálhatók közeli párhuzamai. Egy vindobonai levéldísz párhuzama 139 is felbukkan Maroskeresztúron, ahol a motívumok között a különféle állatok, levelek, rozetták, szőlőfürtök, planta pedisek és patkó alakú idomok mellett egyéb díszek is megjelennek a jellegzetes profilú edényeken. A motívumok más részének eredete a hellenisztikus kerámiában keresendő, bár ez utóbbiak esetében lehetséges, hogy a hellenisztikus kerámián levő motívumokhoz való hasonlóság csak véletlen, az ornamentumok helyben, minden külső hatás nélkül alakultak ki. 140 A fazekastelepen a pecsételtek mellett domború díszű terra sigillatákat is gyártottak, melyek formatálain a pecsételteken lévőkkel azonos motívumokat is használtak. A leletek közt pecsétlő is volt. A maroskeresztúri leletanyag összefüggését a kelet-pannoniai anyaggal, nevezetesen a Selmeci utcai műhely anyagával már régóta feltételezik, 141 esetleg az is feltételezhető, hogy talán Pannoniából importált edényeket utánoztak Daciában. 142 Véleményem szerint a nyugat-pannoniai csoport néhány darabja is összefüggésbe hozható a dáciai műhelyek anyagával. A dáciai anyag nagy része Erdélyből ismert, más része az Olt mellől — a terület többi részéről nincs adatom. BARBARICUM A barbaricum pecsételt leletanyaga részben Pannoniából — vagy Daciából 143 — származó export, részben annak helyi utánzata. (3. с kép) A pannóniai eredetű anyag főleg a Duna mentén, pl. Szlovákiában Bánov (okr. Nővé Zámky — Bánkeszi), 144 Bíüa (okr. Nővé Zámky — Bény), 145 Caka (okr. Levice — Cseke), 146 Chotín (okr. Komarno — Hetény), 147 Púchov (okr. Povazská Bystrica — Puchó), 148 Stúrovo (okr. Nővé Zámky — Párkány), 149 Trnava Hrnciarovce (okr. Trnava — Gerencsér), 150 Tvrdosovce (okr. Nővé Zámky — Tardoskedd), 151 Veiké Hosterádky 152 és további, publikálatlan darabok dr. Titus Kölnik ásatásaiból: Nitra-Mikov dvor és Nitra-,,Branő II." lelőhelyekről. 153 A kelet-pannoniai típusú pecsételt edények legészakibb előfordulása Csehszlovákia területén Sány (okr. Nymburk). 154 A nyugat-pannoniai csoportot egy stupavai (Stomfa) töredék reprezentálja. 155 Pest megyében Nagykőrösön, 156 Őrszentmiklóson, 157 Radon, 158 Szokolyán, 159 Veresegyházán, 160 Versegen, 161 Áporkán, 162 Csemőn 163 és Hévizgyörkön 164 kerültek elő pecsételt töredékek, melyek az Aquincum környéki leletekkel mutatnak rokonságot. E darabok felbukkanása a barbaricum és Pannónia kereskedelmi kapcsolataira utal. A szarmata barbaricum pecsételt leleteinek egy csoportja eltér a provinciális árutól, bár ezeket is valószínűleg Pannoniában gyártották: Cegléd, Huszárdűlő, 165 Miskolc, Sötétkapu, 166 Nagymágócs, Lászlótelek, 167 Hódmezővásárhely, Solt Pálé H. 168 376
