Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 21. Szentendre, 1991)

Maróti Éva: A római kori pecsételt kerámia és a Resatus-kérdés

MAROTI EVA (Ferenczy Múzeum, Szentendre) A RÓMAI KORI PECSÉTELT KERÁMIA ÉS A RESATUS-KÉRDÉS /. Kutatástörténet Az ún. pannóniai szürke kerámia, e csak Pannoniára jellemző edénycsoport már a hazai régészettudomány kialakulásának korai időszakában felkeltette a kutatók figyelmét. Kezdetben az edényekről akkor ismert egyetlen mesternév, Resatus neve alapján az ilyen jellegű leleteket mind az ő gyártmányának tartották. Nevének első említését Rómer Flóris 1864-es közleményéből ismerjük, melyben a „Baracsi pusztán" előkerült leletek közt említ egy mesterneves töredéket

1

. 1868-as tanulmányában a terra sigillatát gyártó mesterek közt említi Resatust: „A SEXTVS, REGALIS, CRVMMVS, BORILLVS, IANVARIVS, LITOGEN, DOMITIVS, RESATVS fazekasnevek, melyeket terra sigillatatálakon és -mécseseken találtam... "

2

. Szintén Rómer közli — Henszlmann Imre 1874-es feltárásai

3 alapján — a pátkai tumulusok leleteit 1878-ban megjelent művében.

4 E könyv volt az első olyan publikáció, melyből a külföldi kutatók is megismerkedhettek a pannóniai pecsételt edények néhány képviselőjével. A. század végén megjelenő feliratgyűjtemény pannóniai anyagot közlő részében, a CIL Ш. köteteiben is megtalálhatjuk Resatus mesterjegyes cserepeit.

5 A múlt század 80-as éveiben fellendülő aquincumi feltárások során újabb pecsételt töredékek kerültek elő. Hampel József és Torma Károly 1882—83-as ásatásaiból származó Resatus névbélyeges töredékeket Torma Károly a „Helyi officinák bélyegei" fejezetcím alatt publikálta: „A nagyobbik katonai fürdő romjaiban dr. Hampel József által 1882-ben végzett ásatás alkalmával kékesszürke anyagú s fekete (graphites) mázú tálak (?) töredékei kerültek napvilágra. Az egyik tál fenekének töredékén (belül) két benyomott levél-ábra közé illesztve a következő, valószínűleg aquincumi figulus nevét megörökítő s barbár betűjű bélyeg látható: RESATVS • flICI, a másik tál fenekének töredékén pedig, melyen azonban a levéldísz hiányzik, szintén ugyanazon bélyeg van. A palaestrában 1883-ban folytatott ásatás alkalmával két, szintén kékes-szürke anyagú hasonló edény töredékeit leltem, melyeken ugyanazon figulus gyárbélyegét láthatni. Töredékes voltuknál fogva mindkét darabon csak egy-egy levéldísz maradt fenn, és pedig mindkettőn a bélyeg alatt. "

6 1889-ben Kuzsinszky Bálint tesz említést az Aquincumi Múzeum leleteinek ismertetése kapcsán a pannóniai edényekről és elhatárolja őket a terra sigillaták csoportjától: ,,A negyedik sarokosztályban láthatók mindazon edénytöredékek, a melyek nem esnek a terra sigillaták alá. Legtöbb a graphitszürke mázú edénytöredék, homorú, jórészt geometrikus díszítésekkel. Kettőn a gyáros: RESATVS bélyege."

7 1890-es közleményében így ír edényeinkről: „Helyi készítményű edények töredékei. Túlnyomó részben szürkére égetett anyagból készültek, vékony falúak s a részletek után következtetve, formára hasonlók lehettek az importált edényekhez: kerek tálczák, öblös tálak, csészék stb. Felü365