Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 21. Szentendre, 1991)

V. Kocztur Éva: Kora császárkori temető Solymáron

V. KOCZTUR ÉVA (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest) KORA CSÁSZÁRKORI TEMETŐ SOLYMÁRON* 1969 őszén nagyszabású építkezés indult meg a solymári vasútállomás D-i oldalán, a Mátyás hegy alatt emelkedő Dinnyehegyen (1. kép). A területet 300 m hosszan és 250 m szélességben süllyeszteni kezdték. A földmunkák során római kori temető leletei kerültek elő. Néhány darabot a helytörténeti magángyűjteménybe szállítottak,

1 többségük azonban elpusztult. Minderről 1970 júniusában szerzett tudomást a Nemzeti Múzeum. Ekkor már állt a gyár óriási csarnoka, és a Dinnyehegy felszínét 20—40 cm mélységig lehumuszolták. így a temető nagyobb része teljesen megsemmisült. A további földmunkák közeledte sürgőssé tette a leletmentés elvégzését, a felszínen ugyanis urnafészkek sorai látszottak (2. kép). „A" felület (3. kép)

2 A domb É-i oldalán épülő vasúti rakodó számára napokon belül elhordásra került ez a terület, ezért itt kezdtük meg a munkát. A még érintetlen felületen eredeti állapotban meglévő sírokra számítottunk. Innen származott ugyanis a magángyűjteményben lévő sírok anyaga (kb. a 115. sfr környékéről — 6 f szelvényben). A feltárás azonban római leleteket nem eredményezett, mert itt már a temető K-i határán kívül voltunk. Szelvényünkben nagy kiterjedésű lengyeli telep jelenségeit bontottuk ki.

3 „B" felület A domb D-i oldalán mutatkozó hamus foltok, csontkupacok kibontása után a temetőrész középső szakaszát eredményezték. A sírok többsége itt helyezkedett el. ,,

С "felület A domb Ny-i oldalát is lesüllyesztették a vasúti rakodó részére. A gyors mentés néhány szép sírral és az ásatás legszebb darabjával — a maszkos-rozettás kis pohárral

4 — gazdagította leleteink sorát. * Itt mondok köszönetet a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának, személy szerint Maróti Évának, hogy munkám megjelenését lehetővé tették. 171