Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 21. Szentendre, 1991)
Poroszlai Ildikó: Bronzkori lelőhely ásatása Dabason
Fazekak, csöbrök A dabasi kerámiatöredékek nagy része tárolóedényekhez, fazekakhoz, csöbrökhöz tartozik. Sárgásbarna és szürkés színűek. Széles szájúak, peremük enyhén kihajlik, aljuk csonkakúpos. Peremük néha bevagdalt (I. t. 7.). Felületüket szinte teljesen elborítja a függőleges, ferde vagy vízszintes seprózés (Kamm- und Besenstrichen) (I. t. 5., 6.; IV. t. 4.). A díszítések között megtaláljuk még az ujjbenyomással tagolt bordadíszt (I. t. 5.), a perem alatti 2—4 lapos bütyköt. A teljes felületet elborító seprózés a nagyrévi kultúra fejlett és késői szakaszára a legjellemzőbb, sokat ismerünk az ilyen korú egyrétegű telepekről és a teli telepek alsó rétegeiből is 10 . Gyakran az edények belsejét is seprózték. A kultúra tárolóedényeinek alján belül gyakran kereszt alakú borda van s a négy mezőből egy-egy hegyes bütyök áll ki. Rendeltetését pontosan nem ismerjük 11 . Dabasról is több töredék került elő (I. t. 1—4.), hasonlókat tártunk fel Nagykőrös és Százhalombatta bronzkori teli telepeinek alsó rétegeiből 12 és ismerjük a Maros-kultúra lelőhelyeiről is 13 . Import kerámia — Szőreg 2 típusú kétfülű korsó. A kihajló peremből indul a két szalagfül, hasán két bemélyedő vonal alatt 6x3 rövid függőleges árkolás. M = 16; Szá = 11; Fá = 7 cm (2. kép). Számtalan formai és díszítésbeli párhuzama található a szőregi temető sírjaiban 14 . — Tekercselt pálcikás mészbetétágyas kisapostagi töredékek (V. t. 3., 4., 7.), melyek a kultúra 2. szakaszában váltak jellemzővé. Előfordulásuk igen gyakori a nagyrévi kultúra lelőhelyein 15 , igazán nagy számban a kulcsi átmeneti anyagban találhatók. — Dél-dunántúli mészbetétes kultúra korai fázisába tartozó kis bögre töredéke (V. t. 9.) 16 . Egyéb tárgyak A mindennapi életre, gazdálkodásra, házimunkára utaló leletek száma csekély. Néhány orsókarika, csont tű és ár, kőbalta, kővéső, őrlőkövek, pengék, hálónehezékek. Külön kell megemlíteni a 88/15. sz. gödörből való bepödrött fejű, hajlított szárú bronz tűt, hossza 10,5 cm. Analógiái a kisapostagi—vatyai, a korai vatyai kultúrában fordulnak elő, nem túl gyakori típus 17 . (Ш. t. 2.) A dabasi leletanyag áttekintése után nem kétséges, hogy a formák és díszítések (Ш. t. 1., 6. ; IV. t. 1—7; VI. t.) megegyeznek a teli telepek alsó rétegeinek leleteivel (Nagyrév, Tószeg, 18 Bölcske, Százhalombatta stb.). Ezenkívül összefüggések állapíthatók meg a Maros-kultúra idősebb szakaszával is: Szőreg 2 típusú korsó (2. kép), sekély árkolás (VI. t. 7), bizonyos karcolt minták (Ш. t. 1., 6.; V t. 11—14.) alkalmazása 19 , melyeket néha mészbetét tölt ki. Az objektumok közül a legidősebbnek tűnik a Bl. és B2. sz. urnasír, a seprőzött urna, a két kis füles bögre (П. t. 1., 2.) és a talpas tálka (II. t. 3.) alapján. A talpas tálak a Tisza-vidéken ritkábban, a Duna menti késő nagyrévi lelőhelyeken (Ercsi-Sinatelep, Kulcs) gyakrabban fordulnak elő. Legfiatalabbnak a 87/32. és 87/22. sz. gödröket gondoljuk, az előbbit a benne talált mészbetétes bögretöredék, az utóbbit a Szőreg 2 típusú füles korsó datálja egyértelműen a középső bronzkor elejére. A telepet a kora bronzkor 3. fázisában létesítették és a kora bronzkor 3.—középső bronzkor 1. közötti időszakban lakták. A leletanyag legszorosabban a Nagyrév kultúra kulcs-fázisához kötődik, de már magán viseli a kialakuló Vatya-kultúra jegyeit. 162
