Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 21. Szentendre, 1991)

Csongrádiné Balogh Éva: Későneolit település nyomai Verseg–Kertakalján

— Retusálatlan, keskeny penge töredéke. Distalis végén tört. Ragasztott. Patinás hidrokvarcit, 57 X 19 x 3,5 mm. (Pb. 88/741.) (П. t. 2.) Az ép pengék átlagmérete: 52 x 18 x 7 mm. A pengetöredékek átlaghossza: 46,4 mm, ill. ha beleszámítjuk azokat a kis, — véleményem szerint önálló formacsoportot alkotó — geometrizáló középső pengetöredékeket, akkor a töredékek átlaghosszúsága 40,8 mm-re módosul. (II. t. 10.; IV. t. 11-12.) A fent leírt kőeszközökön, magköveken kívül, több nyersanyagdarab, pengeszerű szilánk, szilánk, kavicstöredék, ill. egy csiszolt, nyéllyukas balta töredéke található az A—H szelvényanyagban. A cserépanyag átlagosan 60 cm-ig, míg a neolitikumhoz köthető — sztratigráfiailag is — kőanyag kb. 100 cm-ig volt megtalálható a szelvényekben.

8 A kőeszközök értékelése Verseg-Kertekalján a hitelesítő ásatás során előkerült kőanyagból 35 db eszközt lehetett szétválasztani. Az eszközök átlagmérete: 30 x 22 x 7,5 mm. Általánosan jellemző a szilánk- és magkőeszközök, a szilánkvakarók gyakorisága, a pengevakarók kis mennyisége, a vakaró dominanciája a kisszámú leletegyüttesben. Feltűnő az árvésők viszonylagosan nagy száma, mivel ezek ilyen nagy mennyisége nem jellemző a lengyeli kultúra lelőhelyeinek pattintott kőeszközanyagára.

9 A kőeszközök között két eszközön fordult elő sarlófény, az egyik a korai időszakra jellemző háromszög alakú (III. t. 3.), a másik a későbbi időszakra jellemző, az éllel párhuzamos sarlófény.

10 (VI. t. 5.) A kőeszközök között előfordulnak ún. kétgenerációs, másodlagos retusálású darabok is. (IV. t. 4.; 10.; II. t. 3.; VI. t. 5.) Meg kell még említem az F szelvény ÉNy-i sarkából, kb. x

l% m

2-nyi felületről előkerült műhelyanyagot. Több magkőmaradek, eszköz (VI. t. 2.; V. t. 4.), néhány szilánk, több retusálatlan penge (I. t. 2.; II. t. 5.) és pengetöredék jelzi a hely műhelyjellegét. A műhelyanyag 20—40 cm mélyről került elő a szelvényben. Könnyen elképzelhető, hogy ennek a műhelynek a több darabja megtalálható a felszíni anyagban is. Két kőeszközt leszámítva, sajnos nem lehetett összeilleszteni a darabokat. Nyersanyaga többnyire a finomszemcsés, homogén sötétszürke, patinás, helyenként sima kortexes tűzkő. NYERSANYAG Verseg-Kertekalján a kőmegmunkálás során a következő nyersanyagféleségeket használták fel: hidrokvarcit, tűzkő, radiolarit, obszidián. A lelőhely pattintott kőeszközeinek, ül. szilánkanyagának döntő többsége szürke, kékesszürke, erősen patinás hidrokvarcitból áll. A nyersanyagnak ez a fajtája a „mátrai típusú" hidrokvarcitnak felel meg.

11 Az F szelvény műhelyanyagának egy része, ill. más eszközök, szilánkok az „északi, erratikus" tűzkőváltozatból készültek. Verség környékéről, Aszódról (Lengyel—

I. kultúra) és Ikladról (? kultúra) szintén jeleztek már ilyen nyersanyagot.

12 A csekély számú radiolarit a bakonyi, ül. az ún. „Tata típus"-ú radiolaritokhoz tartozik.

13 A lelőhelyen előkerült obszidiánok a kárpáti 1. típusba tartoznak.

14 118