Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 21. Szentendre, 1991)

Csongrádiné Balogh Éva–T. Dobosi Viola: Paleolit és neoit kőeszközök Verseg–Tatárdombon

ÖSSZEFOGLALÁS Az őskőkori és neolit eszközöket tipológiai alapon választottuk szét. A paleolit eszközök közül a levéinegy, a pengehegy, az orros és carenoid jellegű vakarok lehetnek kultúraspecifikusak. Az árvésők, csonkított pengék, pengevakarók a felsőpaleolitikum általános típusai. A levélhegy lehetséges analógiáit a Szeleta-kultúra hasonló eszközei között kereshetjük. Közvetlen kapcsolatra utaló bizonyítékunk nincs, a vérségi levélhegy kopott, görgetett felszíne technológiai megfigyeléseket nem tesz lehetővé. A külső jegyei alapján eltér a szokásos Szeleta-levélhegyektől. A topográfiailag legközelebb talált levélhegy Aszód-Tarackásról különbözik a tatárdombi levélhegytől méretben, megmunkálásban, nyersanyagban egyaránt. A pengehegy, a vakarok tipológiailag az aurignaci kultúra idősebb (közép-európai) fázisának nyíltszíni telepein talált eszközökhöz közelítenek.

6 Ezek a típusok a legkorábbi gravetti népesség eszközkészletéből hiányoznak.

7 A Verseg-Kertekalján feltárt őskőkori teleprészlet anyaga hiányos, a két leletanyag közvetlen összekapcsolásához nincs elégséges adatunk.

8 Verseg-Tatárdombon, a felszínen gyűjtött őskőkori eszközök egy aurignaci jellegű idősebb felsőpaleolit településhez kapcsolhatók. A felszínen talált neolit kőanyag változatos tipológiai képet mutat: vakarok, gyaluk, árvésők, fúrók, csonkított eszközök, kombinált eszközök, hegyek, megmunkált pengék találhatók közöttük. Egyértelmű a vakarok dominanciája, azon belül is a szilánkvakaróké. A szilánkvakarók gyakorisága, a magkőtalp-gyalu, továbbá a vakaró- és a csonkított penge közötti átmenetet mutató eszköz jelenléte, a meredek distális megmunkálás, a fiatalabb típusú sarlófényes eszközök a leletanyag késői jellegére utalnak. A felszíni kőeszközök közelebbi kulturális besorolásra nem alkalmasak. Támpontot adhat azonban a kőeszközök hovatartozásának meghatározásában a lelőhelytől néhány száz méternyire, VersegKertekalján feltárt leletanyag, amelyet az előkerült cserépanyag alapján a lengyeli kultúra III. fázisába lehetett sorolni.

9 JEGYZETEK 1 Ezúton mondunk köszönetet Bácskay Erzsébetnek, aki rendelkezésünkre bocsátotta a leletanyagot, s egyben fel is hívta a figyelmet a lelőhely fontosságára. 2 Csongrádiné Balogh Éva: Későneolit település nyomai Verseg-Kertekalján. L. ugyanebben a kötetben! III. tábla 7. 3 Bácskay Erzsébet—T. Biró Katalin: A lengyeli lelőhely pattintott kőeszközeiről. BAME (1984) 43—67. 4 T. Biró Katalin: Az őskori és őskőkori pattintott kőeszközök nyersanyagai Magyarországon. Bölcsészdoktori disszertáció. (1984) 73. 5 Bácskay Erzsébet: Aszódon talált egyes fontosabb eszközök leírása és valószínű rendeltetésük megállapítása. Kézirat. (1989) 6 L. Bánesz: Barca bei Kosice — Paläolithische Fundstelle. Bratislava, (1968) 100—124. 7 L. Vértes: The Upper Palaeolithic Site on Mt. Henye at Bodrogkeresztur. Acta Arch. Hung. 18. (1966) 3—14. 8 T. Dobosi Viola: Paleolit telep Verseg-Kertekalján. L. ugyanebben a kötetben! 9 Csongrádiné Balogh Éva: Későneolit település nyomai Verseg-Kertekalján. L. ugyanebben a kötetben! 105