Lóska Lajos szerk.: Művészettörténeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 20. Szentendre, 1990)
Szentendre képzőművészete 1945–1985 - Csiffáry Gabriella: Adalékok az állandó kiállítások történetéhez
Egri Mária, Anna Margit alkotásait Dáuid Katalin válogatta, akik egyúttal a kiállítás rendezői voltak. 102 1984. április 19-én a napilapok már a Szentendre 13. múzeumaként megnyíló állandó kiállítás megnyitójáról tudósítottak. 103 Barcsay Jenő Múzeum Barcsay Jenő festőművész múzeumalapításának gondolata 1975. június 28-án, a Czóbel Múzeum megnyitóján vetődött fel. 104 A leendő múzeum helyét a művész javaslata alapján a város jelölte ki. A Szentendre Dumtsa Jenő u. 10. sz. alatti ingatlan megvásárlására 2 500 000 Ft állt rendelkezésre. 105 A múlt század végén épült polgárházat feltehetően két épületből egyesítették. Többszöri átalakítás során az épület eredeti arculata megváltozott. A kettős lakóépületnek két udvara és két külön bejárata van, sőt egy harmadik, udvari, ún. gazdasági bejárattal is rendelkezik. A mindössze 180 m 2-es kiállítótérrel rendelkező ház 11 helyiségből áll. 106 A gyűjtemény közel 11000 000 összköltséggel valósult meg, melyet részben megyéi, részben pedig állami forrásból teremtettek elő. 107 Az épületet, melynek átalakítási munkálatait Hofer Miklós építész tervezte, 1978-ban adták át. 108 A Barcsay Gyűjteményt bemutató kiállítás — melyet Petényi Katalin rendezett — még az évben, azaz 1978. április 21-én nyílt meg a nagyközönség előtt. 109 Az épület homlokzatára került feliratot Lehoczky János iparművész készítette, aki egyébként a Ferenczy Család Gyűjteményéhez vezető lépcső bejáratánál lévő kovácsoltvas ajtót tervezte és kivitelezte. 110 A kiállítási anyag elhelyezésével kapcsolatban a következő volt az elképzelés: a bejárati előcsarnokból négy kisebb helyiségen keresztül haladhat át a néző, ahol a mester korai művei vannak kialakítva, innen az északi udvar 100 m 2-es háromrészes új kiállítótermébe jut, amely üvegfalával északra, a reprezentatív udvarra nyílik, rálátással a teraszos fórumra. Ebben a helyiségben az 1971—76-os évek nagy művei kerültek bemutatásra. Az új szárnyból az északi folyosón keresztül, amely a grafikák, rajzok bemutatására alkalmas, az utcai középső terembe érkezik a látogató, innen nyílik a Barcsay-emlékszoba. 1 " Vajda Lajos Múzeum Jakovits Józsefné, korábban Vajda Júlia, 1979. szeptember 27-én kötött a Kulturális Minisztériummal adásvételi szerződést, melyben néhai férje, Vajda Lajos művészi hagyatékát eladásra ajánlotta fel." 2 A hagyatéki anyagban, mely 1941 óta az özvegy tulajdonában volt, összesen 110 alkotás szerepelt 2 000 000 Ft értékben." 3 Jakovits Józsefné a szerződés mellékletében tételszerűen felsorolt 1—100 sorszám alatti alkotásokat a Szentendrén létesítendő Vajda Lajos Múzeumnak, az 101—103 tételszámmal megjelölt festményeket a Magyar Nemzeti Galériának, a 104—106 sorszámú műveket a pécsi Janus Pannonius Múzeumnak, míg a 107—110 szám alattiakat a székesfehérvári István Király Múzeumnak kívánta adni. 114 A hagyaték vételárát képező 2 000 000 Ft-ot dr. Marczali László miniszterhelyettes a Központi Kulturális Alapból, illetve a Kulturális Minisztérium Művészeti Alapjából biztosította." 5 A szerződést dr. Boros Sándor művelődésügyi miniszterhelyettes írta alá." 6 Az eladásra került anyag összesen 250 db alkotásból — festményből, kollázsból, grafikából, illetve rajzból állt. Az 1979-ben megvásárlásra került és 1980-ban átadott műalkotásokon kívül 220