Lóska Lajos szerk.: Művészettörténeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 20. Szentendre, 1990)

Szentendre képzőművészete 1945–1985 - Kovács Gyula: Szentendrei szobrászok

magát. Később megtanult csínján bánni ezzel a tárogatóhanggal. Szentirmai Zoltán jól megalapozott szakmai ismeretekkel rendelkező szobrász. A szobrászat szakmaisága, a művészettörténeti reminiszcenciák s a modernség foglalkoztatják. Művészettörténet című éremsorozata, a Gótika és a Reneszánsz kisplasztikái e stíluskorszakok építészetét idézik. Gótika című kisplasztikája azt az eseményt rögzíti, amikor egy zuhanó repülőgép megakad egy gótikus templom tornyában. A mű ennek az eseménynek a látványát nyújtja. Ám korunk új keresztszimbólumát is láthatjuk ebben a műben. Hiszen a gótika vertikálisát megtöri, keresztezi a repülőgép szárnya. Szentirmai Zoltán precíz, pontos szakmai teljesítményekre törekszik. Eredményes is ebben az igyekezetében. Mégis, láthatóan hiányérzete van. Művei olykor befejezetlennek tűnnek, nincs pont a mondat végén, vagy három pont is van, mint Déry Tibor egész alakos ülőszobrában. Ahol a beszélő arcnak, az ökölbe szorult érvelő jobb kéznek, a marionettfigurához hasonlóan lecsüngő bal kéznek s az ülő helyzetében lebegő keresztbe rakott lábaknak különkülön is jelentése, valósága van. A pop-artnak az intim szférák iránti érzéketlenségével suvasztódtak egymás mellé ezek a valóságok, nem épülhet belőlük erős, magas igazság. Mintahogy a pop-art széles útján haladva mások sem találtak szobrot növesztő igazságokat. A Déry Tiborszobrot Szentirmai közélet iránti érdeklődése formálta világra. Mutáció ez a Déry-szobor, a kordivat ingerlése is segítette létrejöttét. A pop-art mint stílustörekvés, igazából visszahatás a kevésbé érthető képzőművészeti formalizmus ellen. De Szentirmai Zoltán mégis inkább a szobrászat hagyományos, nemesebb eszközeivel igyekszik jelentést teremteni. A Magyarországi gályarab prédikátorok emlékezete című munkája igaz jelentésű alkotás. Bár a jelentésben a szobrászi eszközökénél nagyobb szerep jut a szobrászi látásának, amellyel egy víz sodorta, formálta tengeri kavics küllemében felismerte a hajó formáját. Пет nyűgözi le hatásával ez a mű a nézőt, de sejtelmeket ébreszt. A 18. századi Magyarországon az osztrák birodalom tartományában tombol az ellenreformáció. A protenstáns prédikátorokat gályarabságra ítélik a szabadkezet kapott vallási vérbíróságok. Ha Szentirmai művét nézzük, látjuk a gálya testéből kiálló evezőlapátokat, de bent a hajótestben a padozatokhoz odaláncolt magyar prédikátorokat azonban csak képzeletünk látja. Ők a gálya erőgépezete. Róluk, a hitükért gályarabságot szenvedőkért szól e Szentirmai-mű emlékezete. A víz formálta, talált kavics, az evezőlapátok, az árboc és a kötelek e mű látható jelei, de a mű sikeréhez szükségesek a néző ismeretei is, amelyek összekötik e jelek jelentéseit. A gályarab prédikátorok sorsa benne él nemzetünk emlékezetében, ez az emlékezet látja bele a kavics testébe a prédikátorokat, s látja lábukon a bilincset, s látja reménysugaraknak az árboc köteleit. Szentirmai műve csak első strófája az éneknek, amelynek további sorait már a nemzeti emlékezet írja, énekli. Csikszentmihályi Róbert még a 60-as évek közepén, főiskolásként költözött Szentendrére. Házat, műtermet épített, s e maga formálta környezetében minden évben jelentős művel, művekkel növeli a hazai szobrászat lehetőségét, hogy közelebb kerüljön az emberek figyelméhez az a szobrászatban kifejezhető emberi magatartás, amelyet koruk szobrászi törekvéseinek is megfelelve Izsó Miklós, Medgyessy Ferenc, Herényi Jenő, Borsos Miklós, Somogyi József és még több magyar szobrász alkotásaiban is felismerhetünk. Ez az emberi magatartás a személyesített formajegyek által indulatot, fennkölt érzelmeket, emelkedettséget teremt a szobrokban. Csikszentmihályi Róbert szobrait is áthatja a maga igazsága, hogy saját képzeteit tekintse autentikusnak művészetében. Amikor a művészek specifikus ismereteiket helyezik érzéseik helyébe, és viselkedési formákat tanulnak, nem lebecsülendő ez az alkotói magatartás, amely már maga is ok a szoborformáláshoz. Az utóbbi tíz évben két, két és fél méteres mészkőhasábokból készít szobrokat. Hasáb az alapforma, amely aztán a földtől felfele haladva a hengerforma változataira vált. E két formai hang egymást váltva, segítve voltaképpen posztamentuma, vagyis megtartója 138