Lóska Lajos szerk.: Művészettörténeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 20. Szentendre, 1990)
Szentendre képzőművészete 1945–1985 - Kovács Gyula: Szentendrei szobrászok
tett betonból készült, azonban már nincs meg ez a szimbiózis az anyag és a formája között. A környezetéből felkiáltójelként kitetsző, megnyújtott csúcsában kifordult villáskulcsforma a modern ember jele a természetben, amelytől szellemi tartalmaival szándékoltan különbözni akar. E steril, tiszta formavilágú mű csak a vele szemben lévő szocreál épülettel talál funkciójukat komolyan teljesítő rokonságot. Xsak az ember testi kényelmét, nem pompakedvét szolgálom" — hirdeti a szocreál ház, a Köszöntő szobor meg, hogy „Nem indulatkeltés a feladatom, hanem hogy érzelmektől sterilizált, tiszta formáimmal vizuális hatást, esztétikai élményt keltsek". Farkas ódámnak ez az első formai hatásra törekvő, korszerű szobrászi nyelvezetű alkotása. Jelentős lehetett e formai attitűd kialakulásában a Gilioli-hatás is, s a vágy az autonóm szobrászi cselekvésre és más egyebek. Jelentős új formai tények rögzültek a síkok mozgásaiban. De a síkoknak is van felületük, a felületek hűvössége lehűti az íves fordulások lendületének hevét. Talán az anyaggal van a baj. Nem festett beton, hanem csillogó fém szólaltatta volna meg saját hangjukon e formákat. Korai művei tanúsága szerint, Farkas Ádámban van szobrászi erő. A tiszta, steril forma a korakarat igényeként került a szakma eszköztárába. Láthatóan azzal a vélekedéssel, hogy amiként a tudomány, a technika területén új tisztázódások születnek, a szobrászatnak is illik kiseprűzni saját misztériumait. Köszöntő szobra után Farkas Ádám megbízások sorát teljesíti, és sikeresen szerepel emlékműpályázatokon is. Domborművet készített a Növényvédelmi Kutató Központ épületének külső homlokzatára, a metró Kálvin téri aluljárójába, Székesfehérvárra a Technika Házába. Szökőkútja áll Kispesten, Szekszárdon, Budakeszin, a Pest Megyei Köjál székháza előtt, a Gazdagréti lakótelepre készül a Föld ereje című szökőkútja. Ez utóbbi műve, ha nem autonóm forma, földünk tektonikus rétegződéseit és magmás duzzadásait ábrázolja, de értékelhető hely- és domborzati térképek stilizált változataként is. Geológiai vonatkozású művei kiállítási méretükben fejtik ki jó hatásukat. A vizuálisan kulturált formák mögött ismét ott érezzük az erőt, hátrább húzódnak a tanulságok s a célratörések is, és mintha élő vizek mosták volna e kis szobrok formáit, oly természetes monumentalitású a beléjük rekesztett derű. Farkas Ádám művészetében eredményesen tetten érhető az univerzális modernség sápasztó hatása, és a természet inspirációit követő művészi munka különbsége. Akkor hasznosul igazi szobrászereje, amikor az életegészről saját képzeteit formálja. Papachristos Andreas fenegyerek a szentendrei szobrászok között. Bár közel 40 éve él Magyarországon, itt végezte iskoláit, a Képzőművészeti Gimnáziumot, a Képzőművészeti Főiskolát, mégis mindmáig gondosan őrzi beszédének görögös akcentusát. így manifesztálja személyisége különösségét az emberek előtt. A különösséget szobrászatában is érvényesíti. Ugyanis szobrait nem agyag- vagy gipszminta alapján készíti, mint általában a mezei szobrászok, hanem öklömnyi kis tervvázlat nyomán egyenesen kőbe faragja őket. A portrékat ugyanígy, fotó alapján, így készültek több példányban is a Lenin-fejek és a Rákóczi Ferencek. Sok portré- és köztéri szobra áll az országban. Komoly figyelmet a Fiatal Művészek Stúdiójában bemutatott és az országos képzőművészeti kiállításon is láthatott Homérosz című műve támasztott. A Homéroszfej teljes értékű szobrászi alkotás. Még Szentendrére érkezése előtt készült. Tudósok vitatják, nem bizonyos, hogy Homérosz, a vak énekes az Iliász és az Odüsszeia kizárólagos szerzője, de az ő nevéhez kapcsolja e műveket az emlékezet, a néphagyomány. Papachristos Homéroszának Szeme gödre két kút, s e két kutat a tér és idő barlangmélységeiből az emberiség egyik érvényes kultúrájának forrása táplálja. A sejtelmek és képzeletek szálaiból szőtt évezredes Homérosz-képekből egyféle igaz képet formál. A magas homlok, az orrnyereg, a két szem kútja, a száj nyílása idézi az agg énekesről ismert portré jellemzőit, de nem e karakterjegyek ismétlése árán akar portré lenni ez a mű. Kompozíciós módszere akár a görög timpanonoké, vagy mint az Iliászé. A jobbnak megfelel a bal. A mérleg egyik oldalán az acháj, a másikon a trójai, 136
