Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Asztalos István: Petőfi aszódi iskolája

sát, különbféle szavak fogalmait és meghatározásait (conceptus et definicio), a természeti dolgok rövid leírását, értekezéseket, kötelező s nyugtató leveleket s más e féle gyakorlásokat. Arithmetikából első négy egyszerű s összetett számvetés nemeit szinte négyszáz példában. Deklamatiokból könnyebb magyar költeményeket, deák nyelvből Dunay Donatusát, Gedik magyarra való s Chimani 100 gyakorlásainak deákra való fordítását. A mellett gyakoroltatnak három nyelvbeli olvasásban, német és angol szépírásban és első s másod évi Grammatistákkal magyar és deák etymologica resolutioban. Másodévüek (Grammatistae minores) mindezeket repetálják és folytatják Ők Magyarország históriáját a Chimani deákra fordítandó gyakorlásait egészen elvégzik; Termeszethistoriából a növényország folytatását és emlős állatok históriáját; Geográphiából a mathematikai, physikai, általános politikai s különösen némely európai birodalmak földleírását; Vallástanból a hit hét első ágazatát és deák grammatikát tanulják magyar s az esztendő vége felé némely német darabokat deklamálnak; Gediknek — kinek meséit és Dunay practica részét könyv nélkül tanulják — szó és monda szerint resolutiojában fordításában és magyar syntactica taglalásban, szépírásban s regula Detri és Sociorum példáiban gyakoroltatnak. A mellett hoznak minden hétfőn deák és minden csütörtökön magyar nyelven papiroson kitett gondolatjaikat, névszerint magyarul: eredeti magyar szavakból, idegen eredetű, de már honosított szavakból és idegen szavakból alkotott mondásokat; kötelező leveleket, nyugtatványokat és jegyzeteket, a tulajdonképen való közönségesen divatozó értelemben használt szavakból kis feltevéseket; tiszta és az alapszó mondódott s határozó szavak meghatározása által nagyított mondákat, a mondák változtatását és a levelek különbféle nemeit. Deákul egyes szavak és egész mondák változtatását (variatio, applicatio) s a magyar feltevésekhez hason gyakorlásokat. Harmad évűek (Grammatistae majores) a stylusi gyakorlásokat akép folytatják: magyarul feltesznek tulajdonképen való, közönségesen divatozó értelemben használt honi és idegen eredetű szavakból különbféle értekezéseket, kötelező leveleket, nyugtatványokat, jegyzeteket és közönséges leveleket; nem tulajdonképen való és ábrázoló értelemben (improprie et torpice) használt szavakból alkotott gyakorlásokat; tiszta, nagyított, alárendelt s mellérendelt mondák sokféle nemeit és magyar egyszerű s összetett periódusok tizennégy féle példáit; deákul egyszer szavalnak egész mondákat s egész mondáknak változtatásait és beszélgetéseket. Stylisticán kívül gyakoroltatnak a latin nyelvben Döring első cursusának németből deákra, vagy ha mint jövevények, németből még nem értenek, Chimani gyakorlásainak magyarból deákra és Gedik történeteinek deákról magyarra való fordítása által, mely utóbbiakat etymologice, a kisebbek jelenlétében resolválnak. Könyv nélkül tanulják; deák Grammatikát, Gedik narratioit; magyar, német és deák declamatiokat; Herder katekizmusát, az állatok históriáját második részét és az ásványokról; a föld öt részei leírását, - kivévén azon európai statusokat, melyekkel már az előtt megismerkedtek — és a világ nevezetesebb történeteit egészen az actiumi ütközetig. Gyakorlatnak a törtszámokban s más nehezebb számvetésben és szépírásban. Negyed évűek (Syntaxistae Minores) feltesznek mind a két nyelvben nagyított, mellé és alárendelt (subordinatae et soordinatae sententiae) mondákat, az egyenes és nem egyenes; universalis és concreta dictioformáit; közönségesebb rethorikai figurákat, kisebb s nagyobb periódusokat; a levelek minden féle nemeit; történeteket, rajzolatokat, elmélkedéseket. A szép írást Heinrings formulái, a számvetést Lovensohn gyorsszámvetője szerint folytatják; fordítják magyarra az egész Nepost kétszer is; Naso néhány alagyáit (elégiáit — A. I.); Phaedrus meséit, deákra németből Döring második cursusát. Mind ezt tehetségökhez képest könyv nélkül is tanulják s azon kívül deékul a Syntaxis szabbásait, Periodologiat, Prosodiát, mülegi vallástanulmányt és természethistóriai; magyarul a középső közönséges históriát, mathematical, physicai és politikai geographiát Európáról és declamatiot három nyelvben. Ötöd evüek (Syntaxistae majores) melynek nem régen itt létem eddig kevesen s nem czélirányosan elkészülve valának, az előbbi esztendőkben előadott theoreticai stylisztikát fogják praktice gyakorolni periódusokban, levelekben, versezetekben, történetírásokban, rajzolatokban, elmélkedésekben, megszólításokban és beszélgetésekben deákul, nem különben mint magyarul. Arithmetica helyett lesznek nálok Geometria elemei német nyelven; újabb Geographia helyett ó Geographia deákul; Szintaxis kitanult szabbásai helyett Werner gyakorlásai a görög fordításokban; a többi tanulmányok pedig: észlegi vallástanulmány; Termeszethistoriából a mit eddig talán el nem végezhettek, vagy az 249