Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Farkas Péter. Kemény Zsigmond és Szász Károly

a már-már határtalanná tágított távlata, amely nemcsak a jellemformálást (az egyéniesült embert), hanem a társadalom fejlődését is a nevelői munkával hozza közvetlen kapcsolatba."

27 Magyarán szólva, Kemény Zsigmond eszmevilágának egyik lehetséges gyökere a Szász Károlyt formáló, s benne továbbélő múlt, a felvilágosodás. Térjünk azonban vissza az egészen ifjú Szász Károlyhoz, aki úgy látszik, többékevésbé csodagyerek volt. Erről önmagában véve, nincs mit mondani. Annál fontosabb az a körülmény, hogy Szász Károly vélhetőleg számon tartotta ezt a fejlődési sajátosságát. Abból gyanakodhatunk erre, hogy fiát is igyekezett csodagyerekké alakítani. Ez a gyermek, ugyancsak Szász Károly, a későbbi püspök, költő, műfordító, neveltetéséről így írt ifjúsága naplójában: „Azt hiszem négy éves sem voltam mikor tanítani kezdettek. Mondják, hogy egy nap alatt telyesleg jól megtanított apám számlálni 's másnap azzal adtam próbámat, hogy — erre már magam is tisztán emlékezem — 800-ig számláltam el; de alig akartam hinni, hogy több szám is van a világon s mikor megmondták, hogy végtelen sok van mit még el nem mondtak, akkor sirni kezdtem, hogy én azokat soha meg nem tanulom 's nem lehetek tudós ember. Biztattak, hogy a többi is igy megy, 's megtanítottak a' milliók és billiók nevére."

28 A naplórészletből nemcsak a csodagyerek-teremtés igénye derül ki, hanem az is, hogy a Szász családban a tudósság volt a létezés leginkább elképzelhető formája, hiszen már a négyéves gyermek is ennek az állapotnak az elérését ambicionálta. Szász Károly azonban nemcsak fiát igyekezett bevezetni a szellem világába, hanem — s ez közismert tény — Kemény Zsigmondot is, akit megkülönböztetett szeretettel nevelt. BENKO Samu megállapítása szerint „Ismerve Szász Károly egyéniségét, ez a megkülönböztetés és korai barátság nem az arisztokrata csemetének szólt, hanem egy idejében felismert tehetségnek."

29 Kövessük azonban tovább a csodagyerekből kitűnő ifjúvá serdült Szász Károly sorsát. Nos, jogi vizsgáit letéve kancellista (jurátus) lett a marosvásárhelyi királyi táblán, s ügyvédi oklevelet szerzett 1817-ben. Ugyanitt, s ugyanilyen minőségben töltött két esztendőt 1837—39-ben Kemény Zsigmond is!

30 A már megismert rövid életrajz itt egészítendő ki azzal, hogy Szász, bár valóban nevelő volt 1817-től, Bécsben csak 1819—20-ban tartózkodott.

31 Ott viszont nemcsak kapcsolatba került Bolyai Jánossal, hanem kifejezetten tanult is matematikát, mégpedig kitűnő eredménnyel, amint azt a bécsi politechnikai intézet 1820. augusztus 7-én kelt bizonyítványa igazolja.

32 Sőt, Szász Károly és Bolyai János, ott Bécsben, együtt töprengett az euklideszi XI. axióma bizonyíthatóságán, amely töprengésből aztán később — Szász Károlytól teljesen függetlenül — Bolyai megalkotta a nem-euklideszi geometria rendszerét. KISS Géza — TURNÖWSKY Sándor szerint „Nem lehet megállapítani, jogos volt-e Bolyai aggodalma, hogy Szász Károly esetleg részt kér magának a felfedezés dicsőségéből, tény azonban, hogy Bolyai tartott ettől."

33 Nem mellőzhető adat, hogy Bécsben Szász Károly kapcsolatban állt a medikus Váradi Sámuellel és a majdani gazdasági szakíró Vajda Dániellel is.

34 Az előzőek summája, hogy Szász Károly igencsak érdeklődött a természettudományok és a matematika iránt, s az érdeklődés nyilván szakértelemmel is párosult, hiszen másként aligha tehetett volna szert a felsorolt barátságokra, sőt aggodalmakra. Mi köze van mindehhez Kemény Zsigmondnak? Nagyon sok, s ez bármelyik életrajzából kiderül, ám most idézzük csak BENKŐ Samut. О úgy vélekedett, hogy „[Kemény Zsimond] Szász Károly személyében a természettudományok korszakos jelentőségét is felismerő nevelőre lelt. A jogprofesszor és az országos ellenzéki vezér hajdan az ifjú Bolyai János barátjaként maga is töprengett a paralelák évezredes problémáján. És amikor a reakció áskálódására eltiltják Enyeden a jogtudomány tanításától, a szakértelem mellett gyönyörűséggel oktatja a természettudományi tárgyakat. Kemény tőle nyeri az első ösztönzést a természettudományokkal való foglalkozásra, melyre aztán igaziból majd bécsi tanulmányai idején kerül sor."

35 Tehát Kemény is járt Bécsben, s idejét ott Szász Károlyhoz hasonlóan múlatta. A püspök 84