Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

In memoriam Sík Sándor - Baróti Dezső: Sík Sándor patriotizmusa

Havi Boldogasszony búcsúja — Buday György fametszete A felsorolt szerzőtípusok közül alighanem az elsőben ismerhetünk magára a költőre. Aki évekig kínlódik egy rossz (vagy nem eléggé jó, kedvére való) könyvvel, és most nemes ambícióból csinálni akar egy jobbat. Csakhogy Sík Sándor nem egy jobb könyvet „csinált", hanem mindjárt egy egész sorozatot — a nyolcosztályos középiskola minden évfolyama számára. Itt érdemes megállnunk egy pillanatra, hogy tudatosítsuk magunkban, mennyire megváltoztak azóta a „tankönyvcsinálás" körülményei. A szakosodás mai fokán már-már az is elképzelhetetlen, hogy egyetlen tankönyvet (egy teljes gimnáziumi év irodalmi vagy nyelvtani anyagának összefoglalását) egy szerző vagy akár szerzőpár készítsen el. Hát még, hogy egyetlen ember — esetleg egy-egy társszerzővel, esetleg egy korábbi könyv alapján — de személyesen nyolc év számára elkészítsen egy tankönyvsorozatot, de úgy ám, hogy az irodalomkönyvek mellé szöveggyűjteményt is adjon, s megírja a nyelvtankönyveket is, ugyancsak szöveggyűjteménnyel. Ha néhány órát rászentel valaki arra, hogy kötetről kötetre kézbe vegye s áttanulmányozza Sík Sándor tankönyvsorozatát, meggyőződhetik arról, hogy a tankönyvírás jelenlegi módja, a sokszerzőjűség emelte talán a gimnáziumi tankönyvek tudományos megbízhatóságát, hiszen mindegyik szerző az irodalomtörténetnek azt a korszakát mutatja be, amelyben valóban otthonos, s a legfrissebb tudományos eredményeket, törekvéseket is ismeri, sokszor szinte átnyúl a tanárok feje fölött is. Ám mindenképpen kárára vált a tankönyvek didak654