Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Bihari József–Farkas Péter: Pest megyei irodalmi topográfia

irodalmi műveket, jelenségeket és az irodalmi életet térbeli kapcsolataiban, általában térbeliségében vizsgálja. A gyakorlati tevékenységünk nagyobbik hányadát kitevő adatgyűjtés és tárolás csupán eszköze a topográfiának, s nem célja és nem lényege. Az így felfogott topográfiának igen fontos elméleti meggondolása, hogy anyagát szinkróniájában és diakróniájában is megragadhatja. Vállalnunk kell tehát, hogy egyetlen történelmi pillanatra vonatkoztatva mérjük fel, s rögzítsük földrajzilag az irodalmat. S vállalnunk kell azt a feladatot is, hogy egyetlen hely, egy földrajzi pont megjelenését és hatását vizsgáljuk az irodalomban. Ha az időbeliségnek ezt a kettős szemléletét érvényesíteni tudjuk, akkor jelentősen hozzájárultunk annak a problémának a megoldásához, mely probléma akörül bonyolódik, hogy miként tehetnénk a gyakorlatában mindeddig leíró jellegű tudományt elemzővé, vagyis elméletivé. Természetesen úgy elméletivé, hogy mindig szembesíthető legyen a gyakorlattal. Mindenesetre ezek az elméleti megfontolások nagyon fontos módszertani követelményeket támasztottak velünk szemben. Magyarán szólva meggondolásaink azt követelték tőlünk, hogy olyan adattárakat teremtsünk, melyek adatai legalább a hely és az idő meghatározásával külön-külön is „lehívhatók" legyenek. Ez egyébként egyszerűen technikai probléma, s megoldásának, ma, a számítógépek világában semmiféle elméleti akadálya nincsen. A valóságban mégsem tudtunk ilyen adattárat készíteni, mert mind a hardverek, mind a szoftverek tekintetében gondjaink voltak. A topográfia mégis létezik és működik, ha küzd is a manualitás nehézségeivel. 641