Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

G. Sin Edit: Drámatörténeti emlékeink újjáélesztésének kísérletei Szentendre főterén (A Szentendrei teátrum eső tíz évének történeti áttekintése)

is túlszárnyalhatta volna, s a Csíksomlyói passióval a Teátrum ismét az eredeti, 1968-as koncepcióhoz térhetett volna vissza.) 1978 után a Teátrum elvesztette kezdeti varázsát, egyéni, sajátosan szentendrei jellegét. Szeberényi Lehel már 1980-ban figyelmeztetett a Teátrumot fenyegető veszélyre: ,,A nyári játékok egyikénéi-másikánál a nagy buzgóságban elfeledkeztek a Szentendrén kötelező léptékről. A látvány harsányabb lett a kelleténél, olyik-olyik túlságosan is vásári, Szentendrét legalábbis egy-egy nyár erejéig Disney-landdé tették. ... Még a Teátrum is fölébe nőtt a főtérnek, báját maga alá tapodván. Régi magyar játékok ígéretével indult, ahol puritánul, minden különösebb kellék nélkül fújják le a port idő betemette értékeinkről, és amelyekhez semmi sem szolgál különb díszletül, mint a természetes háttér, aztán egyre több a kellék, a harsány, opérettes látvány, a vásári, a cirkuszi elem. A házmagasságba emelkedő ülőtér behemót ácsolata egy láger hatását keltő farostlemez falaival ... a leglátogatottabb időben teszi tönkre a bájos látvány élvezetét, amit a terecske a látogatóknak nyújthat."

49 A Művelődésügyi Minisztérium 69 599/81. számú, 1981. szeptember 28-án kelt leiratában már a Teátrum műsorpolitikájában bekövetkezett hanyatlásra is utal: ,,... az utóbbi években e szabadtéri műhelyben némiképpen megnövekedtek egy tartalmilag — művészileg súlytalanabb színházcsinálásnak elemei. Ezért is tartjuk fontosnak, hogy most komoly számvetés készüljön, és a Teátrum koncepciójáról hosszabb távban gondolkozzék mind a műhely vezetése, mind a fenntartó szerv." A Teátrum jövőjével kapcsolatos számvetés, alapos elemzés azonban nem készült el, az 1969-es, 1977-es sikerek nem ismétlődtek meg többé, sőt 1989-re — éppen a Szentendrei Teátrum fennállásának 20. évfordulójára — a helyi lakosság körében olyannyira népszerűtlenné vált a valaha szép reményekre jogosító, de a városlakóktól mindjobban elidegenedő nyári színház, hogy a Városi Tanács 1989. február 21-i rendkívüli ülésén határozatot hoztak, amely szerint nem állítható fel Szentendre főterén a Teátrum nézőtere — bár a tanácsülést megelőző akcióval ,,... nem a nyári színház ellen, hanem annak rossz műsorpolitikája és ormótlan nézőtere ellen" tiltakoztak.

50 Újabb, részletesen elemző tanulmányt igényel a Teátrum második évtizedének története, választ keresve arra a kérdésre, hogyan juthatott ilyen mélypontra a húszéves Szentendrei Teátrum. Ehhez az elemzéshez és a Teátrum jövőjének jobb tervezéséhez, reméljük, jelen tanulmányunk is hozzájárul az első évtized jó és rossz tapasztalatainak történeti áttekintésével. 629