Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

G. Sin Edit: Drámatörténeti emlékeink újjáélesztésének kísérletei Szentendre főterén (A Szentendrei teátrum eső tíz évének történeti áttekintése)

az erényről és a bűnről, a gazdag ember életéről, haláláról és pokolba vettetéséről Ezt követi a második részben néhai való Szalkay Antal úr 1793. évben magyarított szomorú-víg zenésjátéka PIKKO HERCEG ÉS JUTKA PERZSI érzékeny történet táncokkal és csoportozatokkal" — olvasható az első oldalon, melyet verses köszöntő, majd a Szentendrei Teátrum és a két bemutatandó mű rövid ismertetése követ. A művekből vett részletek és a Magyar Hírmondó 1793-as kritikái zárják a 16 oldalas, a közönség tájékoztatását jól szolgáló, igényes ismeretterjesztő füzetet. Július 4-én, a nyitás előtti napon közölte a Magyar Hírlap Békés István szavait a két darab szövegének felfrissítéséről: „Igyekeztem minden olcsó aktualizálást kerülni, a hangomat híven idomítani a 17. és 18. századbeli tollforgató elődeimhez. Talán sikerült." A helyszíni próbákról így vall Békés András rendező: „Talán még egyetlen színház sem élte át azt a furcsa, de nagyszerű érzést, amin ezekben a napokban a Szentendrei Teátrum társulata keresztülment. Ugyanis itt estéről estére zsúfolt ház előtt zajlottak a próbák. A sötétedéssel és a próbakezdéssel egy időben megjelent a főtéren Szentendre aprajanagyja. ... Azok a kedves megjegyzések, melyek időnként a nézőtérről vagy valamelyik ablakból elhangzottak, nemcsak megmosolyogtattak, hanem serkentettek is."

5 1969. július 5-én volt a két régi magyar színpadi mű bemutatója, 6-án, 11-én, 12-én, 13-án, 19-án és 20-án tervezték a többi előadást. Az előadások — különösen a Pikko herceg — a kritikusok, a sajtó és a közönség körében egyaránt nagy sikert arattak. „Az érdeklődés, a siker minden várakozásunkat felülmúlta." — nyilatkozott Malonyai Dezső, a Teátrum igazgatója a Hétfői Hírek 1969. július 21-i számában. Néhány, a Teátrum újszerűségét, frissességét jól jellemző szemelvény az első évad sajtóvisszhangj ából : „Telitalálat volt a helyszín kijelölése. Szentendre főtere eszményi színtérül kínálkozott elsősorban a Comico-Tragoediának. ... Múltat és jelent együvé igéző, szórakoztató, gondolkodtató játék a Comico-Tragoedia szentendrei előadása." (Devecseri Gábor)

6 „Az idei nyár eddigi legigényesebb szórakoztató produkcióját látta a közönség a szentendrei szabadtéren." (László Miklós)

1 „S hogy a színházak megtalálhatják-e múltjukban a patikaszert a ma gondjaira? Valószínűleg máshol kell keresniök. De hogy nyárra kitűnő szórakozást, kultúrtörténeti érdekességet, vidám és élvezetes három órát nyújtanak a közönség minden rétegének, ez bizonyos. S ez nem kevés." (Bernáth Lászlóf „Valahogy már előre érződött: nagy szívvel, sok szívvel készül itt valami. ... Az előadás igazolta a felfokozott várakozást: minden szempontból elsőrendű élményt nyújtott, nagyszerű mulatság volt, a szónak mindenfajta értelmében. ... Szentendre főterén került sor az évad legemlékezetesebb színházi élményére." (Rajk András)

9 „Szentendre megint valami olyat csinál, ami nincs az országban, de a világon se sok. ... A felfrissítés — de akár ősbemutatónak is nevezhetjük — nem történhetett volna alkalmasabb helyen, mint Szentendre, amely a korabeli környezet illúzióját oly hitelesen, oly mesterkéletlenül nyújtotta. Itt megvalósult környezet és játék egysége, mely a régi népi komédiázásnak, s a barokk színháznak életeleme. ... Szentendre tehát színházat kapott. Mégpedig igen eredeti és igen igényes színházat. Mert természetesen állandóvá kell tenni, nyárról nyárra folytatni. S a maga nemében éppoly rangos lehet, mint a Körszínház, vagy a Szegedi Játékok, egy-egy darabja feltétlen csemege, ínyencfalat, bizonyos, hogy a közönségnek is (estéről estére ütemes taps igazolja), de a szellemi igényeseknek is teljes élmény." (Szeberényi Lehel)

10 603