Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

G. Sin Edit: Drámatörténeti emlékeink újjáélesztésének kísérletei Szentendre főterén (A Szentendrei teátrum eső tíz évének történeti áttekintése)

kálómmal rendezte meg a város a Szentendrei Napok ünnepségsorozatát. A tizenegy esztendő munkája nem volt hiábavaló: a Szentendrei Teátrum megszületését segítette elő." A főtéri szabadtéri előadások gondolatának egyik első megfogalmazója, az akkor még főiskolás Zsámbéki Gábor így írt: „Amikor 1966 elején először gondoltam arra, hogy Szentendre főterén színházi előadásokat kellene tartani, ... új színházat szerettem volna létrehozni — különbözőt az általam ismertektől — és rábukkantam a főtérre, amely egy speciális színház lehetőségét ígérte, új színházét, amely különbözik a Magyarországon ismertektől."

3 A főiskolások kezdeményezését több neves színházi szakember és társadalmi, közéleti fórum támogatta, Szentendre város vezetői is megígérték közreműködésüket a terv valóra váltásában. Alapos és körültekintő elemző munka után Békés András, az Állami Operaház rendezője, főiskolai tanár és Zsámbéki Gábor, a Színművészeti Főiskola rendező szakos hallgatója 1968. április 23-án Tervezet a Szentendrén létesítendő nyári előadások ügyében címmel beadványt nyújtott be a Pest Megyei Tanács V. B. elnökhelyettesének. A beadvány — jól építve egyrészt Szentendre szerencsés földrajzi helyzetére és építészeti adottságaira, másrészt az akkor társadalmi igényként jelentkező népszínház jellegű előadások megvalósításának, a színpadi-nézőtéri merev keretek kitágításának itt kínálkozó lehetőségeire, harmadrészt irodalomtörténeti, drámatörténeti emlékeink életre hívásának szükségességére — komplex, szinte irreálisan sok újszerű követelményt felállító, merész, nagyszabású elképzeléseket vázolt fel egy egyedülálló repertoárral életre hívandó színházról. Részletek ebből a Teátrum megszületése szempontjából alapvető fontosságú, hosszú időre koncepciót adó dokumentumból : „Szerte a világon szükségszerűen újabb és újabb szabadtéri színpadok születnek, ez a konjunktúra a műfaj fellendülésén kívül elsősorban idegenforgalommal van kapcsolatban. Hazánkban is 8—9 városnak van már nyáron saját színházi programja. ... Szentendre az idegenforgalmi lehetőségek olyan tárháza, amely páratlan. A turisztika ma a világon elsőrendű mozgatóerő, városokat emelhet fel, vagy elkerülve őket, tarthat vissza a fejlődésükben. Szentendre perspektívája e téren korlátlan. Vajon mindezeken túl, miféle egyedülálló sajátossága lehet itt egy színházi előadásnak? A város centrumában fekvő Marx tér a maga különböző stílusú, összképében leginkább barokk hatást keltő műemlék házaival, gyönyörű hangulatával, természetességével, ideális arra, hogy egy szabadtéri előadás kerete és főszereplője legyen. Fölöslegessé tesz minden színpadot, festett díszletet, itt maguk a házak játszanak, maga a tér. ... Felhasználva a külföldön divatos son et lumière (hang és fény) — játékok eredményeit, különböző világítási effektusokkal lehet kiemelni a város szépségeit. A látogatót, aki Szentendrére érkezik majd, első pillanattól kezdve lebilincseli a város. Hangulatosan megvilágított utcákon érkezik a főtérre, és abban a pillanatban már be is lépett a színházba. Mert a város, a házak, a lakók, sőt maga a látogató már egy előadás része. A színészek nem díszletek közül, hanem a környező épületek kapuiból lépnek elő, a történet szinte a nézők között és az ő részvételükkel zajlik le. ... Arra a meggyőződésre jutottunk, hogy bár az említett »színpad« közismert klasszikus színdarabok előadására is kiválóan alkalmas és a tér hangulatában sajátos ízeket és színeket kaphat, mégis mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy a szentendrei szabadtéri előadás a magyar színházkultúra repertoárjában egyedülálló helyet foglaljon el. ... Mindezt a város főterének történelmi, stílusbeli és karakterisztikus adottságai önmagukban is ajánlják. Ugyanakkor élenjáró szempont, hogy a műsor az idegen nyelvű közönség számára különösen alkalmas legyen. Hosszabb anyaggyűjtés és irodalmi tanulmányok elvégzése után, segítségül véve a népművészet terén dolgozó ismerőseink tapasztalatait is, az alábbi műsorkép alakult ki bennünk: 599