Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

G. Sin Edit: Fábián Zoltán (1926–1983)

újrafogalmazást követelt. ... Az ötvenes évek elejéről — sematikusan szólva: a Rákosikorszak nehéz esztendeiről — igyekeztem számot adni ebben a regényben, ennek a regénynek központi alakján keresztül; azokról az évekről, amikor Magyarországon sok minden fonákjára fordult, és sokan szálltak be a kisebb-nagyobb karrier-léggömbök kosarába, hogy pár száz méternyi emelkedés, részegítő lebegés után, nagyot durranva szétpukkadjon fejük felett a vásári vidámsággal úszkáló, szivárványfényű gumiballon."

65 Kaméleon címmel jelent meg a kisregény következő, a véglegeshez egyre közelebb álló változata az Alföld 1971. márciusi, áprilisi és májusi számában. További hat év telt el addig, amíg az utóbbi évek legjobb elbeszéléseivel egybekötve önálló Fábián Zoltán-kötetben is megjelent. {A vízipálma, 1977., Kozmosz könyvek) A kritika nagy elismeréssel szólt a Faggatás nélkühől. Bessenyei György például Fábián Zoltán legjobb kisregényének minősítette, külön hangsúlyozva a kisszerű karrierista Varjú Elek megformálásának a fontosságát, hiszen ,,... egy-egy történelmi korszakra nemcsak a hősei, hanem lapító, megalkuvó karrieristái is jellemzőek".

66 Mátyás István Varjú Elek jellemének tipikus voltát tartja a mű fő erényének: „Ezzel a tipizálással emeli a kisregényt a konkrét történet fölé, teszi kortalanná, figyelmeztető tanulságát múltnak, jövőnek szólóvá.... Mindvégig érzékelteti, hogy a hős negatív jellemvonásainak kifejlődéséhez az adott kor torzulásai is hozzájárultak, cselekedeteiért mégis saját maga a felelős."

67 „Az egykori eseményeket több nézőpontból felidéző kisregény ismét a példázat igényével fogalmazza Varjú Elek tanulságát, s közben — a nagyjából átlagos figura morális eltévelyedésében — pontosan igyekszik kimérni a kor felelősségét is. De Varjú megbocsáthatatlan vétkeire, bűneire semmiféle időben nincs felmentés, akkor sem, ha a személyiség jeliemi repedéseit egy torz korszak mélyítette szakadékká" — írja Kulcsár Szabó Ernő.

68 (Darvas József Részeg eső című drámájával kapcsolatban írta Fábián Zoltán a következő, Varjú Elek megítélésénél is érvényes sorokat: „Nem lehet mindent elintézni a címkével: személyi kultusz. Keményebben fogalmazok: semmit sem lehet ezzel elintézni.")

69 A korábbi változatokkal szemben a Faggatás nélkülben már gondosan, árnyaltan jellemzett figurák a mellékszereplők (Olga, a második feleség; Péter, az egykori barát, aki Varjú Elekkel ellentétben tisztességes tud maradni a legigazságtalanabb sorscsapások közepette), sőt a csak egy-két alkalommal megjelenő epizódszereplők is (az öreg adóhivatalnok, a megyei vezetők). Fábián Zoltán úgy építi fel a regény szerkezetét, ahogy az első, 1961-es változatban elképzelte: a szereplők szájába adja az eseményeket, s így újabb és újabb adalékokkal gazdagodva, fokról fokra, egyre izgalmasabbá válva bontakozik ki a cselekmény és Varjú Elek sok oldalról bemutatott jelleme, illetve jellemének folyamatos torzulása, „lelki leprájának" elhatalmasodása. Az egymást váltó monológokat az író közvetlenül Varjú Elekhez intézett narrátorszövege, illetve néhány, korábban önálló novellaként is közölt, de a regénybe szervesen illeszkedő betét (És mégis, Porcelán flamingó) egészíti ki. Az önvallomások sorozata objektíven, külső kényszer, „faggatás" nélkül vezet mind közelebb a teljes igazság kiderítéséhez. Gondosan, az apró rezdülésekre is ügyelve dolgozta ki Fábián Zoltán a regény szerelmi szálát, például a női kacérkodás szerelemmé, a szerelem közönnyé, a közöny megvetéssé válásának és egy új szerelem ébredésének folyamatát Olga esetében, vagy a féltékenység és barátság, megbecsülés érzésének párbeszédét Olga és Magda viszonyában. Az ötvenes évek hiteles, szemléletes korrajza csak háttérként szerepel Varjú Elek jellemének kibontásához, mégis, így háttérként is fontos, történelmi dokumentum értékű. Ha a regény tervének megszületését rövid időn belül követte volna a megjelenés, rendkívül nagy társadalmi, politikai hatást válthatott volna ki. így azonban „... már nem volt olyan elementáris hatása, mint egy évtizeddel korábban lehetett volna".

70 A Faggatás nélkül a gátlástalan lelkiismeretlenség regénye, a vele egy kötetben megje578